2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem csak az erdőségekre kell jobban figyelnünk, ha féken akarjuk tartani a klímaváltozást

Legyen szó a trópusok mangroveerdőiről, a Jeges-tenger mentén burjánzó tengerifűtelepekről, de akár a legapróbb moszatokról – a tengerpartok mentén tenyésző növénytársulások meghatározó szerepet játszanak a légkör szén-dioxid-tartalmának szabályozásában.

Csak a trópusokon található mangroveerdők évi 50-60 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami Németország teljes országúti közlekedésének kibocsátásával egyenértékű. Azonban a városok terjeszkedésével, a vizek szennyezésével és az élőhelyek elpusztításával az emberiség folyamatosan csökkenteti ezeknek a kulcsfontosságú vegetációknak a szénmegkötő képességét.

Idén Németországban sea4soCiety címmel egy három évre nyúló kutatási program veszi kezdetét, amelyben 9 egyetem és kutatóintézet több tucat tudósa dolgozik majd azon, hogy jobban megértsék a tengerparti ökoszisztémák működését, támpontokat adjanak a meglévő területeik megóvásához, sőt, a klímavédelem szempontjából ígéretes esetleges növelésük lehetőségeit is felmérik.

Ha ezek az ökoszisztémák több szén-dioxidot tudnak megkötni, az nemcsak a klímaváltozás következményeinek – a magas tengerszintnek vagy a szélsőséges időjárásnak – a kezelésében segíthet, de a part menti régiók élővilágának sokféleségét és teljesítőképességét is javítaná, így a társadalmi és gazdasági jóllét forrásává is válhat

– húzta alá a projekt koordináló Martin Zimmer, a Leibniz Trópusi Tengerkutató Központ ökológiai részlegének vezetője.

A kutatók felmérik és modellezik a különböző tengerparti társulások, erdőségek, tengerifűmezők és a mocsarak által tárolt szén-dioxid mennyiségét, majd összevetik az adatokat a növénytakaró nélküli, üledékes területekben tárolt mennyiséggel. A part menti ökoszisztémák szerepének tisztázásával a sea4soCiety szeretné elősegíteni a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesítését.

A projektben a természettudósok mellett a társadalomtudományok felől érkező kutatók is részt vesznek, ami nemcsak az értékes élőhelyekkel kapcsolatos célok hatékonyabb kommunikációját szolgálja, de a növényzettel borított területek gyarapításának társadalmi hatásait is segít pontosabban felmérni.

Neked ajánljuk
Szokatlanul nagy az ózonlyuk idén Globális cselekvést sürgetnek az EU mediterrán tagországai Nagyvárosi madarak (rövidfilm) Fizessenek többet a városi terepjárósok, mondja egy német polgármester Új akciótervvel küzd a műanyagszennyezés ellen Kína
Tovább a forrásra: leibniz-zmt.de
Vissza
Hírfolyam