Egy melegedő klímára még erőteljesebben hathatnak a vulkánok
Kevés erő van a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak, a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát, és nyár nélküli éveket idézve elő.
A kutatások egyre világosabban jelzik, hogy az ember okozta klímaváltozás ezeket a monumentális erőket is képes megváltoztatni. A csökkenő jégtakaró gyakoribb kitöréseket indít be a sarkokhoz. Egy frissen megjelent tanulmány szerint pedig a bolygónk klímájának melegedésével a vulkánok hűtő hatása erőteljesebb lehet – számolt be a sciencemag.org alapján az Origo.
A Nature Communicationsben megjelent új tanulmányban Thomas Aubry, a Cambridge Egyetem geofizikusa és kollégái az idealizált vulkánok számítógépes szimulációit egy globális klímamodellel kombinálták. Történelmi és jövőbeli éghajlati viszonyok között vizsgálták a közepes méretű és nagy vulkánkitörésekből felszabaduló részecskék mozgását.
Eredményeik alapján rendszerint minden évben csak egy vagy két középméretű vulkáni kitörés lő keresztül a troposzférán és éri el a sztratoszférát, a nyugodt, száraz zónát. Ahogy a reflektív részecskék szétterjednek a sztratoszférában, kis globális hűlést okoznak. De ha a légkör felmelegedésével a troposzféra is melegszik, a magassága kiterjed – ez pedig elérhetetlenné teszi a sztratoszférát a kisebb kitörések számára.
Más a helyzet az igazán erőteljes vulkánokkal: ezek a legvészjóslóbb, 6 fokos globális felmelegedési forgatókönyvek mellett 1,5 kilométeresre duzzadó troposzférán is képesek áthatolni: sőt, gázaik magasabbra érnek el és gyorsabban utaznak, mint a jelenlegi klímában, ami 15 százalékkal fokozza hűtő hatásukat.
Ahogy az üvegházgázok a Föld felszínéhez közel csapdába ejtik a hőt, a sztratoszféra hűlni kezd, ami fokozza a levegő áramlását. Ennek hatására felmelegedés esetén a vulkáni részecskéknek körülbelül 1,5 kilométerrel magasabbra utazhatnak, mint korábban. Ráadásul, a melegedés gyorsítani fogja a sztratoszféra eredeti szélmintázatát, így a reflektív vulkanikus részecskék gyorsabban terjednek, ami akadályozza, hogy rosszabb fényvisszaverő képességű, nagyobb részecskékké álljanak össze.
„Azt remélem, hogy sosem melegítjük fel annyira a klímát, hogy az hatással legyen a vulkánokra” – mondja Aubry, aki szerint a tanulmány több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Nehéz ugyanis megmondani, hogy a klíma átalakulásával a nagy vulkánok hűtő hatásának fokozódása, vagy a kisebb vulkánok hűtő hatásának csökkenése járna jelentősebb hatással – ő az előbbit tartja valószínűnek.
.jpg)
