2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A nagyvárosok különösen jól teljesítenek a klímavédelem és az alkalmazkodás terén

Legalábbis Németországban – egy friss kutatás ugyanis erre jutott 104 német város klímaügyi teljesítményét értékelve. A kutatók a településeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, illetve a klímaváltozás következményeinek mérséklésére hozott intézkedéseik alapján is rangsorba állították.

A klímaváltozás szempontjából a városok nemcsak mint a probléma egyik előidézői, de egyben a következményektől – a villámárvizektől, növekvő viharkároktól és erőteljes hőhullámoktól – fokozottan sújtott települések is – mutatott rá közleményében a kutatásnak otthont adó Térbeli Társadalomkutatások Leibniz Intézete és a Potsdami Egyetem.

A két intézmény kutatóinak részvételével elsőként került kidolgozásra a német városok klímavédelmi erőfeszítéseinek és alkalmazkodási törekvéseinek értékelésére és összehasonlítására alkalmas pontrendszer. Az 50 ezer főnél népesebb városokat a klímavédelmi célszámaik, a tematikus szervezetekben való tagságuk és a nyilvánosan elérhető klímastratégiájuk alapján értékelték.

Az eredmények alapján a nagyobb települések klímapolitikailag aktívabbaknak bizonyultak, mint a kisebb városok.

Külön készítettek egy klímavédelmi, illetve egy alkalmazkodási rangsort, valamint egy összesített sorrendet is megállapítottak. Utóbbiban első helyen Berlin végzett, de az alkalmazkodás terén is a főváros teljesített a legjobban. Jól szerepelt még Hamburg, München, Frankfurt és Bréma is. A kutatás tanúsága szerint a klímavédelemben jól teljesítő, megfelelő forrásokkal rendelkező nagyvárosok az alkalmazkodásban is előnnyel indulnak.

Berlini látkép Fotó: pexels.com

A közepes méretű városok között is felbukkantak ambiciózus klímavédelmi stratégiával büszkélkedő példák, amit esetükben a politikai akarat és a finanszírozás szerencsés találkozása tett lehetővé – a legtöbb, hasonló méretű város számára éppen az utóbbi hiánya jelenti a cselekvés legfontosabb gátját.

A tanulmány készítői ugyanakkor aláhúzták, hogy kutatásukat a klímatudatosságban áttörést hozó 2019-es év előtti adatokra alapozták, ezért a rangsort mielőbb szeretnék az új fejlemények tükrében ismét elkészíteni.

Neked ajánljuk
Hazánk elsőként foglalta törvénybe a 2050-es klímasemlegességet II. Erzsébet királynő is részt vesz az ENSZ klímaértekezletén A sivatag közepén építene várost egy amerikai milliárdos Fizessenek többet a városi terepjárósok, mondja egy német polgármester Új akciótervvel küzd a műanyagszennyezés ellen Kína
Tovább a forrásra: idw-online.de
Vissza
Hírfolyam