Biztonságpolitikai kockázatokat okoz a klímaváltozás

A klímaügy biztonsági dimenziója egyre inkább tudatosul, és elfogadottabb a nemzetközi közösségben, azonban kritikus fontosságú, hogy a felismerést mielőbb cselekvés kövesse – hangsúlyozza a jelentés a Portfolio szerint.

A dokumentum várakozásai szerint a klímaválság jelentette kockázatok minden régióban fokozódni fognak, és egyre gyakoribb lesz, hogy mielőtt a társadalmak alkalmazkodtak volna az egyik katasztrófához, máris újabb csapás éri majd őket. 

Ahogy a szélsőséges időjárási események üteme és intenzitása növekszik, az országok kénytelenek lesznek egyre inkább az eseményekre leggyorsabban reagálni képes katonaságra támaszkodni.

A jelentés szerint a klímakockázatoknak leginkább kitett országok ellenálló képessége fejlesztésének prioritást kell kapnia a konfliktusok megelőzése érdekében. Ezt diktálja a fejlett országok saját érdeke is, hiszen például ha a klímaváltozás hatására az észak-afrikai és közel-keleti térségből Európába irányuló migráció fokozódik, az több módon is jelentős nyomást helyezhet az EU-ra.

A válság kezelése is konfliktusokat szülhet

A válság békés kezelése érdekében szükség lenne olyan, többoldalú tárgyalásokra, amelyek ma még nem létező nemzetközi jogi mechanizmusok megteremtésével  kereteket és irányt adnának az úgynevezett geomérnökségnek – a Föld klímarendszerébe tervezett beavatkozásoknak.

Ezen technológiák megítélése erősen vitatott. Egyrészt sokak szerint az ezekbe vetett túlzott hit gyengíti a kibocsátáscsökkentési elköteleződést, másrészt alkalmazásuk is számos kételyt vet fel. Az éghajlati rendszerbe történő szándékos és nagyarányú beavatkozás negatív hatással járhat a környezetre és a helyi időjárásra is, csökkentheti a biológiai sokféleséget, de akár az élelmiszer- és vízbiztonságot is.

A technológiák egyoldalú alkalmazása így akár fegyveres konfliktusok potenciális kiváltó oka is lehet, sőt, fegyverként történő használatuk lehetősége sem kizárható.

A technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges keretek megalkotásának az ENSZ hatáskörébe kell tartoznia, és magában kell foglalnia a kapcsolódó tevékenységek és szereplők szoros figyelemmel követését, valamint a többoldalú nemzetközi irányítási mechanizmusok létrehozását – vélik a szakértők.