2021. szeptember 16., Edit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A szén földi körforgása még sok titkot rejt – például a rovarokra is jelentős szerep hárul

A fák növekedése során megkötött és tárolt szén az elpusztult növények lebomlásával szén-dioxid formájában visszakerül a légkörbe. Ebben a világ minden erdőségében végbemenő, grandiózus munkában az időjárás viszontagságai és a mikroorganizmusok mellett a rovaroknak is fontos szerep jut – de nem minden égövön egyformán.

Egy, a Nature tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány elkészítése során hat kontinensen, összesen 55 helyszínen vizsgálták az erdők halott fáinak lebomlási idejét, és derítettek fényt az ízeltlábúak lebontással kapcsolatos szolgálatainak jelentőségére.

A kísérletek során egyes elpusztult fák törzseit rovarbiztos hálókkal látták el, hogy összehasonlíthassák a folyamat alakulását a normál körülmények között végbemenő bomlással. Hasonlóan jártak el a bayreuthi egyetem kutatásban részt vevő professzorai, akik a Kilimandzsáró különböző magasságban, ezért eltérő éghajlati zónákban található erdőségeit hasonlították össze.

Eredményeik alapján a hegy lábánál húzódó fás szavannán a fák természetes bomlása gyorsabban zajlik le, mint a magasabban fekvő, és ezért hűvösebb hegyi erdőkben. A hűvösebb erdős részeken a faanyag 16 százaléka bomlik el természetes úton évente, a melegebb területeken ez az arány 21 százalék. 

A 23,9 Celsius-fokos éves középhőmérsékletű alsó régióban a rovarok és egyéb ízeltlábúak fontos szerepet játszottak a halott fákban tárolt szén felszabadításában: a fák lebontásának munkáját 30 százalékban ők végzik el.

Míg a fás szavanna az ízeltlábúak számára kínál különösen kedvező feltételeket, addig a magasabb, csapadékosabb régiók a fák növekedésének kedveznek: a növénytakaró kiterjedése és ezzel együtt a holt fák mennyisége is itt a legnagyobb.

A Kilimandzsáró azért különösen izgalmas terület, mert különböző éghajlati övezetekre tagolódik, amelyek teljesen eltérő növény- és állatvilággal rendelkeznek. Arról, hogy ezek a tényezők milyen hatással vannak a fák pusztulására és bomlására, és ezzel a szén megkötésére és felszabadulására, ma még nagyon keveset tudunk – érvelt a további kutatások szükségessége mellett dr. Claudia Hemp.

Neked ajánljuk
Nem csak az erdőségekre kell jobban figyelnünk, ha féken akarjuk tartani a klímaváltozást Megkezdődött a bioszféra helyreállítását célzó keretrendszer kidolgozása Nagyvárosi madarak (rövidfilm) Nemzetközi összefogásra lenne szükség az Antarktisz megmentéséhez A vízlábnyomának megzabolázásával folytatja a zöldülést a Google
Tovább a forrásra: idw-online.de
Vissza
Hírfolyam