2022. július 5., Emese, Sarolta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A gazdagabb országok messze nem elég szolidárisak

A tehetősebb országok elmulasztottak az eredetileg vállalt mennyiségű pénzzel hozzájárulni a fejlődő országokat sújtó klímaváltozás elleni küzdelemhez – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésében.

Óriási nyomás helyeződik a gazdagabb államokra az ENSZ novemberi, Glasgow-ban sorra kerülő klímacsúcsa előtt. Elmulasztották ugyanis a vállalt mértékben segíteni a szegényebb államokat a klímaváltozás elleni küzdelemben – írja klímafinanszírozásról szóló jelentésétben az OECD.

A kormányok a 2018-as 78,3 milliárd után 2019-ben 79,6 milliárd dollárral járultak hozzá a klímavédelem elleni küzdelemhez, ami szemmel láthatóan is csekély növekedés.

Ez az jelenti, hogy tavaly mintegy 20 milliárd dollárnyi forrást kellett volna a projektbe indikálni annak érdekében, hogy elérjék azt a célt, hogy 2020-tól minden évben 100 milliárd dollár támogatást nyújtsanak a szegényebb országok számára a klímaváltozás elleni védelem jegyében.

A koronavírus-járvány kitörése arra késztette a kormányokat világszerte, hogy pénzeszközeiket saját gazdaságuk megerősítésére fordítsák, ennek is tudható be, hogy tavaly nem tudták teljesíteni a klímavédelmi célokat.

Noha a 2020-ra vonatkozó ellenőrzött adatok csak jövő év elejére állnak teljes mértékben rendelkezésünkre, az egyértelmű, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozás mértéke jóval elmarad a kitűzött céltól 

– mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára, kiábrándítónak nevezve a 2019-es ráfordításokat is.

António Guterres ENSZ-főtitkár a héten úgy nyilatkozott, hogy a gazdag és szegény országok közötti bizalmatlanság bukásra ítélheti a glasgow-i klímacsúcson tervezett megállapodást. A feszültség forrása pedig az, hogy a gazdag országok nem teljesítették a vállalt klímafinanszírozást.

Márpedig a tehetősebbek nélkül a fejlődő országok nem tudják véghez vinni azokat a hatalmas beruházásokat, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, illetve a viharok, árvizek és az emelkedő tengerszint elleni védekezéshez szükségesek.

Az Európai Unió a héten bejelentette, hogy klímaalapokat hoz létre a fejlődő országok számára, és hasonló lépésre sürgette az Egyesült Államokat. A Biden-kabinet áprilisban kötelezte el magát amellett, hogy 2024-re megduplázza az állami klímafinanszírozást az Obama-kormányzat alatti szinthez képest.

Neked ajánljuk
Nem sikerült megállapodni a rászoruló országok kártérítéséről Hazánk 2024-re teljesítheti a 2030-ra kitűzött klímacélokat A forgalmas sztratoszféra élhetetlenebb bolygóhoz vezet Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam