2021. október 19., Nándor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Klímakutatók munkáját ismerték el idén a fizikai Nobel-díjjal

Az olasz Giorgio Parisival megosztva, úttörő munkájuk elismeréseként Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann klímakutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat.

„A 90 éves Sykuru Manabe nevével sok meteorológiát és éghajlatkutatást tanuló hallgató találkozhatott már, hiszen az általa kidolgozott modellek és a kutatásai alapvetésnek számítanak a tudományterületen. Nem volt azonban ez mindig így, és sok kutatásnak és munkának kellett eltelnie az 1960-as évektől 1988-ig, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület megalakulásáig, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet megalapozó 1992-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény megszületéséig” – hangsúlyozta Kis Anna meteorológus, éghajlatkutató, a Másfél fok tudományos portál szakértője az MTI-nek.

A szakértő felidézte, hogy Manabe az 1960-as években fejlesztette ki a légkör sugárzás-konvektív modelljét és

felfedezte az üvegházgázok (például vízgőz, szén-dioxid, metán) szerepét, amely a kezdetét jelentette a globális felmelegedéssel foglalkozó hosszú távú kutatásnak.

Mint hozzátette, a hatvanas évek végén egy olyan általános cirkulációs modellt kezdtek el fejleszteni, amely egy rendszerben kapcsolja össze az óceánt, a légkört és a szárazföldet. Ez egy kifejezetten jó eszköznek bizonyult a globális felmelegedés és az éghajlat változékonyságának szimulációjára.

Syukuro Manabe amerikai–japán meteorológus és klimatológus  Fotó: MTI/AP/Seth Wenig

A Klaus Hasselmann által fejlesztett modell a csatolt óceán-légkör-krioszféra-szárazföld rendszert egy gyorsan változó „időjárás” alrendszerre (lényegében a légkörre) és a lassan válaszoló „éghajlat” alrendszerre (óceán, krioszféra, növényzet) osztotta, ezzel új utakat nyitva az éghajlat modellezésében – tette hozzá Lehoczky Annamária meteorológus, éghajlatkutató.

Klaus Hasselmann német klímakutató, oceanográfus 
Fotó: MTI/EPA/Jonas Walzberg

„A közhiedelemmel ellentétben, ahogy a meteorológiai előrejelzések, úgy a klímamodellek is óriási ütemben fejlődnek, és egyre megbízhatóbbak. Nemcsak azt tudjuk jobban, hogy milyen lesz az idő 3 nap múlva, de azt is – megfelelő adatokat és számítást felhasználva –, hogy milyen lesz az éghajlat 30 vagy 50 év múlva, ha ugyanilyen ütemben bocsátunk ki üvegházgázokat, ezzel módosítva a bolygó energiaegyenlegét, és így a teljes földi éghajlatot” – mutatott rá a szakértő.

A Nobel-díj nemcsak a két kutató úttörő munkájának az elismerése, de annak a megerősítése is, hogy korunk gyors és fenyegető éghajlatváltozásáért az emberi tevékenység a felelős, így a megoldás is a mi kezünkben van” – hangsúlyozta Lehoczky Annamária.

Neked ajánljuk
Hol a helyük a kiürült patronoknak? Másfél milliárd dollárt költ fenntartható szolgáltatásainak fejlesztésére a KPMG Újabb felmérést készít az élelmiszer-hulladékról a Nébih A tengerfenék makraméba öltött szépsége Fából készült felhőkarcoló magasodik egy svéd város fölé
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam