A jövőben a klímaváltozás lehet az országokon belüli migráció fő mozgatórugója
A Világbank legfrissebb tanulmánya világszerte hat különösen sérülékeny, klímaszenzitív térséget azonosított, ahol 2050-re akár 216 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására az éghajlatváltozás nyomán.
Három évvel ezelőtt a Világbank első Groundswell-jelentése 2050-re még „csak” azzal számolt, hogy Dél-Ázsia, Latin-Amerika és Afrika szubszaharai térségeiben mintegy 143 millió embernek kell majd elhagynia otthonát. Azóta a Covid–19-járvány visszavetette a több évtizede tartó, a szegénység csökkentése érdekében tett progresszív erőfeszítéseket. Ezzel egyidejűleg az éghajlatváltozás hatásai is egyre nyilvánvalóbbá váltak.
A 2021-es Groundswell-jelentés az első tanulmány munkájára épül, de a modellezést Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség, Észak-Afrika, valamint Kelet-Európa és Közép-Ázsia területeire is kiterjeszti.
A szakértők szerint a vizsgált hat régió tekintetében akár 216 millió olyan
személy is élhet a Földön 2050-ben, akik az éghajlatváltozáshoz kötődő negatív
következmények miatt kényszerülnek arra, hogy saját országukban migránsként éljenek.
A Világbank tanulmánya tényként kezeli, hogy a vizsgált régiók országain belül az elvándorlási hajlam – kényszerű és önkéntes okok miatt egyaránt – növekedni fog. Az éghajlatváltozás hatásai a legszegényebb és legsebezhetőbb régiókat fogják a legsúlyosabban érinteni – egyes helyeken a lakhatóság alapjában kérdőjeleződik majd meg.
Juergen Voegele, a Világbank fenntartható fejlődésért felelős alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta: „ez az előrejelzés nem kőbe vésett”. „Ha az országok már most elkezdik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, felszámolják a fejlődést gátló akadályokat, helyreállítják a létfontosságú ökoszisztémákat és segítik az emberek alkalmazkodását, akkor az országokon belül zajló »klímavándorlás« akár 80 százalékkal, 44 millió emberre csökkenhet”.
