A nagyhatalmak nem mutatnak jó példát a klímacsúcsra készülve

A házigazda Egyesült Királyság komoly ambíciókkal készül az ENSZ október 31-én kezdődő, bő másfél héten át tartó glasgow-i klímacsúcsára (COP26) – a brit kormány egyenesen azt szeretné, ha a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP21) megkötött egyezményhez fogható, mérföldkőnek számító keretmegállapodás születne.

Égető szükség lenne például arra, hogy a meghívott több mint 190 ország képviselői újabb, jelentősebb kötelezettségvállalásokat tegyenek a üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk 2030-ig történő drasztikus csökkentésére.

Az elmúlt napok hírei azonban kevés okot adnak a bizakodásra.

Kiderült, hogy a világ legnépesebb és egyben legszennyezőbb országának számító Kína alacsony szinten fogja képviseltetni magát a COP26-on, ami arra utal, hogy Kína nem készül számottevő új vállalások megtételére.

Az egyesült államok sem jár elöl jó példával?

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátó országok rangsorában másodiknak számító Egyesült Államok részvétele sem biztos, hogy inspirálóan fog hatni a meghívottakra: sok múlik ugyanis azon, hogy a kongresszus jóváhagyja-e a héten a konkrét klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó, az eredeti 3500 milliárdról 1750 milliárd dollárra zsugorított infrastruktúra-fejlesztési csomagot, illetve milyen formában teszi ezt.

A szenátusban szűk többségben lévő demokraták között még mindig éles viták vannak a tervezet egyes elemeiről, különösen a tiszta energiaforrások használatát ösztönző és a metánt kibocsátó tevékenységek visszaszorítását szolgáló rendelkezésekről.

Ha ezeket nem sikerül elfogadtatni, akkor Joe Biden amerikai elnök kézzelfogható akcióterv helyett mindössze hangzatos ígéretekkel a tarsolyában érkezhet Glasgow-ba.

Azért is lenne sajnálatos, ha a nagyhatalmak nem járnának elöl követendő példával, mert akkor más országok vezetői feljogosítva érezhetik magukat, hogy mérsékeltebb vállalásokat tegyenek a COP26-on – mutat rá elemzésében Rostoványi András.