Az erdőtüzek és a fakitermelés szénkibocsátóvá változtatta a védett erdőket
Egy tudóscsoport az UNESCO-világörökségnek minősülő erdőket vizsgálva arra jutott, hogy a szóban forgó 10 erdő az utóbbi 20 évben már több szén-dioxidot bocsájtott ki, mint amennyit elnyelt.
Az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek legalább tíz védett erdős területe – köztük az amerikai Yosemite Nemzeti Park – vált nettó karbonkibocsátóvá az elmúlt két évtizedben – hangsúlyozta Tales Carvalho Resende, a jelentés társszerzője, az UNESCO projektvezetője, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy milyen súlyos a klímaválság.
A kutatás szerint a világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001–2020 közötti időszakban.
Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fakitermelés vagy a klímaváltozással kapcsolatba hozható erdőtüzek, meggátolják, hogy az erdők több szenet tudjanak megkötni és tárolni, mint amennyit kibocsátanak, ami a szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot.
Az egyesült államokbeli példához hasonlóan az erdők nettó szén-dioxid-kibocsátónak bizonyultak többek között Indonéziában, Ausztráliában és Oroszországban is.
Az UNESCO, valamint környezetvédelmi csoportok, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatói műholdas adatokkal kombinálták a helyszíni megfigyeléseket, és megállapították, hogy a világörökségi helyszínek együttesen évente nettó 190 millió tonna szén-dioxidot nyeltek el a 20 éves időszak alatt.
Míg az UNESCO-listán szereplő védett erdők közül 10 bizonyult szén-dioxid-kibocsátónak, a jelentés szerint a többi védett erdőségnél is felfedezhető ez a tendencia.
