2022. július 5., Emese, Sarolta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mi a tétje a Glasgow-ban zajló tárgyalásoknak?

A november 12-ig tartó tárgyalások során éles érdekellentéteket kell áthidalni, kompromisszumokat elérni, amelyeknek összességében arra kell(ene) irányulniuk, hogy a globális éghajlati rendszer gyorsuló állapotváltozása még kellő időben megfékezhető legyen – mutat rá az MTA számára készített összefoglalójában Faragó Tibor egyetemi tanár.

A tárgyalások fő tétje: a tudomány és a politika nagyobb összhangja – mutat rá Faragó Tibor. „Az elmúlt közel három évtized alatt az ok-okozati összefüggéseket, a társadalmakra és az ökológiai rendszerekre veszélyes hatásokat illetően megerősödött a bizonyosság.” Ugyanakkor az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásainak csökkentésére megfogalmazott tudományos ajánlásoktól eddig elmaradtak a nemzetközi jogi eszközökbe foglalt célok – hangsúlyozza a kutató, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon.

A glasgow-i találkozó előtt jelentések sora mutatta be, holt tart a klímaváltozás folyamata, illetve a megállítására tett erőfeszítések – az egyezmény titkársága mellettMeteorológiai Világszervezet (WMO), az ENSZ Környezeti Programja és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is fontos jelentéssel készült a klímacsúcsra.

A tárgyalások súlyát csak fokozza, hogy a klíma problémája messzemenően összefügg egyebek mellett a biológiai sokféleség és az ózonréteg helyzetével, a „megmentésükkel” foglalkozó nemzetközi megállapodásokkal vagy a fenntartható fejlődési célokat magában foglaló ENSZ-programmal

– hangsúlyozza Faragó Tibor. Az egykori klímatárgyaló szerint a rendkívül szerteágazó tárgyalási témakörök közül a következőkben lehet különösen nehéz a megegyezés:

  • A 45%-os globális kibocsátáscsökkentési cél mellett kardoskodik a tárgyaló felek jelentős része, és azt szorgalmazza, hogy a G20-csoport országai kb. az évszázad közepére elérjék a „karbonsemlegességet”. A G7-csoport, illetve az EU-tagállamok elkötelezték magukat, Kína és Oroszország azonban ezt csak 2060-ra, India 2070-re vállalta.
  • Alkalmazkodás: a legsérülékenyebb és legkevésbé fejlett országok kiemelt támogatást várnak el ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a már elkerülhetetlen környezeti változásokhoz.
  • Támogatások: a probléma kialakulásáért nagyobb történelmi felelősséget viselő fejlett országoktól általában is tetemesebb támogatásra tartanak igényt a fejlődők. 
  • A piaci és nem piaci mechanizmusok: a kibocsátási kvóták kereskedelmének kérdése.
Fotó: MTI/AP/Reuters/Phil Noble
Neked ajánljuk
Nem sikerült megállapodni a rászoruló országok kártérítéséről Hazánk 2024-re teljesítheti a 2030-ra kitűzött klímacélokat A forgalmas sztratoszféra élhetetlenebb bolygóhoz vezet Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam