Felhőtechnológiával vizsgálják a mesterséges felhők lehetséges hatásait?
A szoláris geomérnökség vitatott témája egyre inkább előtérbe kerül mint a globális felmelegedés kezelésére szolgáló egyik lehetséges módszer, azonban gyakran még maguk a kutatók sem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e ezt a megoldást alkalmazni a probléma enyhítésére.
A Nemzetközi Légkörkutató Központ (National Center for Atmospheric Research, NCAR) projektjében nagyszabású, felhőalapú technológiát használó klímamodellezés segítségével próbálja feltérképezni, hogy mi várna a bolygóra és lakosaira az elkövetkező évtizedekben a különböző klímaforgatókönyvek megvalósulása és az esetleges klímamérnöki beavatkozás esetében.
A projekt során összesen harminc modellt készítenek a tudósok, amelyek azt mutatják be, hogy rövid távon, 2022 és 2070 között milyen mértékben módosulnak az időjárási vagy más, az ökoszisztémát befolyásoló viszonyok a klímaváltozás hatására,
illetve hogy hogyan alakítaná mindezt a geomérnökség, vagyis az, ha az évek során a légkörbe a napfényt visszatükröző anyagokat juttatnak.
A fényvisszaverő részecskéknek a viselkedése, az interakciója a körülötte lévő más légköri összetevőkkel, a csapadékmintázatok alakításával kapcsolatos kockázatai, a reflektivitás hatékonysága – mind-mind bonyolult számítások segítségével térképezhető csak fel.
Ezekkel a tesztekkel betekintést lehet nyerni a szoláris klímaintervenció működésébe anélkül, hogy konkrét kísérleteket végeznének a kutatók. A projekt az Amazon felhőszolgáltatásai segítségével, az Amazon Sustainability Data Initiative (Fenntarthatósági Adat Kezdeményezés) támogatásában valósul meg.
