2022. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A klímakutatás eszközei számos egyéb jelenség megmagyarázásához járulhatnak hozzá

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az erről szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban előforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics című lapjában jelent meg.

Az ELKH MTI-hez eljuttatott közleményében felidézi: az idei fizikai Nobel-díjat a klimatikus változások fizikai modellezéséért és a komplex rendszerek vizsgálatáért ítélték oda, ami szintén azt mutatja, hogy a fizikának központi szerepe van a klímaváltozással összefüggő kérdések megválaszolásában.

Magyar kutatók most arra hívták fel a figyelmet, hogy hétköznapi műszaki eszközökben is előfordulhatnak a klímaváltozáshoz hasonló folyamatok, és a párhuzamos dinamikai időfejlődések módszerével ezek vizsgálhatók is.

Kitörő viharban a hajót egyre jobban himbálják a hullámok, a rádió gombjának tekerésével jobban hallható a kiválasztott adó, az egyenetlen úton gyorsuló teherautó platóján csúszkál a rakomány, és a kikapcsolás után lassul a centrifuga rázkódása. A felsorolt példákban közös, hogy tulajdonságaik lényeges mértékben megváltoznak időbeli fejlődésük során.

A kutatók szerint ugyanez történik a klímaváltozás során is, amellyel nap mint nap szembesülünk. A klímaváltozást a légkör szén-dioxid-tartalmának és ezzel együtt a Föld átlaghőmérsékletének folyamatos növekedése okozza. A klíma tulajdonságai kaotikusak, ezért lehetetlen a változását előre megjósolni. Mivel nagymértékben érzékeny a kiindulási állapotára (a káoszelméletben ezt nevezik pillangóhatásnak), a klímatudományban hasznos a lehetséges kezdőfeltételek sokaságának vizsgálatából nyert valószínűségi információt felhasználni.

A klímaváltozás jellemzéséhez az időben változó paraméterek miatt a sokaságból induló lehetséges későbbi állapotok pillanatfelvételeinek vizsgálata segít hozzá.

Jánosi Dániel, az ELTE fizikus mesterszakos hallgatója, Károlyi György, a BME egyetemi tanára és Tél Tamás, az ELKH-hoz tartozó MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport közreműködő kutatója és korábbi vezetője cikkükben rámutattak: a klímatudományban napjainkra elterjedt, fent említett módszerek segítségével érdemes olyan mérnöki eszközöket is vizsgálni, amelyek időben változó paraméterű, egyszerű berendezéseknek tekinthetők.

A közlemény szerint a káosz következményeként az ilyen rendszerek nagyon sokféle, de nem tetszőleges módon fejlődhetnek az időben. A cikk szerzői különböző kezdőállapotokból indítják az egyes rendszerek másolatait, amelyek ugyanazon fizikai törvények szerint mozognak, majd az eredményeket pillanatfelvételeken tanulmányozzák.

Az így előállított párhuzamos időfejlődések egymás mellé állítása adja a megfelelő valószínűségi leírást, amelyet a szerzők a „párhuzamos dinamikai időfejlődések” elméletének neveznek a „párhuzamos földi klímák” analógiájaként.

Neked ajánljuk
Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai Péntek Csaba: A hamburgered ára A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam