Így valósítaná meg az unió a 2030-as klímacélokat
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest.
Az Európai Bizottság a július 14-i első klímacsomagjában, amely erős kritikákkal találkozott, többek között arra tett javaslatot, hogy terjesszék ki a szén-dioxid-kvóta piacát a közlekedésre és az ingatlanszektorra, illetve arra, hogy 2050-re eltűnjenek a belső égésű motorok az EU területéről, vagyis értékesítésük már 2035-től szűnjön meg a közös piacon.
Az új javaslatcsomagok az energiatermelést, a metánkibocsátás kezelését, az ingatlanokhoz kapcsolódó kibocsátást és a szén-dioxid-kivonás kérdéseit érinti. Javaslatokat fogalmaztak meg:
- az uniós gázpiac átalakítására, szén-dioxid-mentesítésére: a hagyományos gáz visszaszorítását és például a hidrogén előretörését célozva;
- az energiabiztonság javítása érdekében a versenypiaci szabályok betartása mellett a tagállamok közös gázbeszerzésére és -tárolására;
- a metánszivárgás visszaszorítására;
- az ingatlanokhoz kapcsolódó, felújítással nem kezelhető kibocsátás ellentételezésére szolgáló karbonpiac kialakítására;
- a légköri szén-dioxid eltávolítására a technológiai, mező- és erdőgazdasági, és egyéb tevékenységek révén, illetve annak ellenőrizhető keretek közötti (igazolt) újrahasznosítására;
- a klímavédelem erősítésére, amihez új uniós környezetvédelmi bűncselekményeket is meghatároznak, és szorgalmazzák egy közös minimumbázis meghatározását a környezeti bűncselekmények szankcióira.
A bizottság jogszabályjavaslatairól egy hosszas egyeztetés kezdődik a tagállamokat tömörítő tanácsban, illetve az Európai Parlamentben is, amíg majd kialakulnak a végső keretek, és össze nem áll az Európai Zöldmegállapodás minden darabja jogszabályi szinten is.
