Az aeroszolok megbonyolíthatják a klímavédelmi célok elérését?

A Science Bulletin nevű folyóiratban publikált tanulmányt a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének kutatói készítették. Kutatásukban a CESM-klímamodell segítségével összehasonlították, hogyan alakulnának a Föld légköri viszonyai a 21. század folyamán, amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az aeroszolok állandó szintje, illetve párhuzamos csökkenése mellett valósulna meg.

Eredményeik alapján az aeroszolok koncentrációjának csökkenése által kiváltott melegedés egy ideig ellensúlyozni fogja a szén-dioxid-szint csökkenésének hűtő hatását.

Emellett az aeroszolok kibocsátásának változása az óceáni áramlási rendszerek működésére hatva egyes régiókban (az Északi-sark déli területein) fokozott lehűlést is kiválthat, ami az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) gyengülésével áll kapcsolatban.

A tanulmány egyik szerzője, Huang professzor a Phys.org szerint aláhúzta: „a kutatásunk rámutat, hogy a klímasemlegesség elérésére irányuló forgatókönyvek tervezésénél, illetve a hőmérséklet-csökkentési célok kijelölésénél az ember által kibocsátott aeroszolok szerepéről sem szabad megfeledkezni”.

Hogy az aeroszoloknak mekkora jelentősége lehet a légköri folyamatok alakításában, érzékletesen bizonyította Kína esete. Egy 2020-as hír szerint ugyanis a Carnegie Tudományos Intézet kutatása alapján az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére hozott intézkedések az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő.