2022. január 25., Pál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mennyit segíthetnek az esőerdők megóvására tett ígéretek?

A glasgow-i klímacsúcs egyik fontos eredménye volt, hogy több mint 100 ország tett ígéretet az erdőirtás megállítására. De mekkora jelentősége lenne az ígéret betartásának, és milyen ára a kudarcnak? Mennyi szén-dioxid szabadul fel, ha kivágnak egy erdőt, és mennyit köt meg a helyreállításuk? Ezekre a kérdésekre igyekezett válaszokat adni a Panama erdőségeit feltérképező nemzetközi kutatócsoport.

A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet (STRI) vezetésével megvalósított kutatás célja az volt, hogy különböző, az erdők sorsával kapcsolatos forgatókönyvek felvázolásával és a lehetséges következmények bemutatásával elősegítse az erdőtakaró és a klíma alakulása közti összefüggések pontosabb megértését és a klímapolitikai intézkedések megalapozottabb tervezését.

A legutóbbi időkre jellemző erdőirtási trendeket kiterjesztő egyes, a 2000-es éveket megelőző intenzitású pusztítással számoló kettes, illetve az erdőirtások megszüntetésével, a növénytakaró regenerálódásával számoló hármas számú forgatókönyv elkészítéséhez lézerradarral (LIDAR) készült műholdas felvételeket használtak, amelyeket a vizsgált panamai területek másodlagos erdőségeire fókuszáló, egymillió fa adatait tartalmazó tanulmánnyal kapcsoltak össze.

Vizsgálatukban helyi kutatásokra támaszkodva tekintetbe vették a gyökerek, a talaj, a liánok és a fás törmelékek révén megkötött szenet is, amelyet a hasonló modellek gyakran figyelmen kívül hagynak.

Eredményeik alapján a Panama negyedét kitevő, és az ország vízháztartásában kulcsszerepet betöltő erdőségek a mostani erdőirtási trendek folytatódása esetén is az ország 2050-re kitűzött klímacéljaihoz szükséges szénmegkötés 15 százalékát tudnák biztosítani. Az erdőirtás megállítása és a szabad területek erdősülése esetén ez a hozzájárulás azonban akár 56 százalékra is nőhetne.

Ugyanakkor az erdők fokozott pusztulása mellett 2050-re az erdőség közel fele eltűnne, és mintegy 25 százalékkal csökkenne az erdőkhöz kapcsolódó szénmegkötés, ami rendkívül megnehezítené Panama klímacéljainak elérését.

A kutatók eredményeik alapján kiemelték, hogy a fiatal, regenerálódó másodlagos erdők is rendkívül fontos szerepet játszhatnak a természetalapú klímakezelés sikerességében, illetve Panama klímacéljainak teljesítésében. Rámutattak továbbá, hogy az általuk kidolgozott eszköztár akár egyedi, például bányák kialakítását célzó (egyébként tervezett) beruházások hatásainak megvizsgálására is alkalmas lehet.

Neked ajánljuk
Egy kisebb erdőből épül újjá a Notre-Dame A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák nyomán jelentősen nőtt az aggodalom Amerikában Ki nevet a végén? – Mezők-szántók madarai (társasjáték) Hamarosan új jegytípusok érkeznek a BKK mobiljegy-applikációjába A tervező, aki szőttesekkel mesél az erdőről
Tovább a forrásra: eurekalert.org
Vissza
Hírfolyam