2022. augusztus 13., Ipoly
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A gombák hálózatait is veszélybe sodorjuk, pedig fontos szövetségeseink

Egy nemzetközi összefogásban megvalósuló, úttörő tudományos projekt elsőként térképezi fel a „bolygó keringési rendszereként” aposztrofált hálózatokat, amelyek a talaj minőségének megőrzésében és a természet szénmegkötő képességének fokozásában is kulcsszerepet töltenek be – jobban kellene vigyáznunk rájuk.

A föld alatt húzódó gombafonalakról – különösen a felszíni ökoszisztémákhoz képest – rendkívül keveset tudunk, holott a becslések szerint több billió mérföldnyi hosszúságban hálózzák be bolygónk talaját. Ezek közül az úgynevezett mikorrhizák a növények gyökerei és a gombák között megvalósuló „cserekereskedelem” színterei: tápanyagokat adnak át, és a további gombafonalak építésére hasznosuló szenet vesznek fel.

A föld alatti hálózatok megóvására létrehozott társaság (Society for the Protection of Underground Networks – SPUN) projektjének keretében holland, kanadai, amerikai, francia, brit és német kutatók fogtak össze, hogy a mesterséges intelligencia által azonosított, gombafonalakban gazdag, ám veszélyeztetett területeket feltérképezzék.

A 18 hónapon át tartó felmérés során világszerte 10 ezer mintát gyűjtenek be, hogy feltérképezzék a talajban húzódó mikorrhizahálózatokat.

A gombafonalak pótolhatatlan jelentőségűek a talaj szerkezetének és termőképességének megőrzésében, ahogy a szén körforgásában is: a fejlett mikorrhizahálózatokkal rendelkező ökoszisztémák a vizsgálatok alapján akár nyolcszor nagyobb mennyiségű szén-dioxidot tárolhatnak, mint az azt nélkülöző élőhelyek.

Bár a hálózatok működéséről még nagyon hézagos a tudásunk, máris jelentős veszélybe sodortuk őket: a modern mezőgazdaság által használt műtrágyák megzavarják a növények és a gombák közti tápanyagcserét, ami az előbbieket is sérülékenyebbé teszi a kártevőkkel, betegségekkel, talajromlással és szárazsággal folytatott küzdelemben.

Gombafonalak (fehér) egy szürke luc gyökerein Fotó: André-Ph. D. Picard/Wikimedia Commons/cc by

A kutatók bíznak abban, hogy a hálózatok felderítése hozzájárulhat a veszélyeztetett területek azonosításához, és a rossz mezőgazdasági gyakorlatok mellett a vízhiány és az urbanizáció következményeitől is fenyegetett élőhelyek megmaradását – például ökológiai folyosók kialakításával – sikerül elősegíteni.

Neked ajánljuk
Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai Péntek Csaba: A hamburgered ára A siker titka vidéken, 20. rész – Keresztyén manufaktúra (videó)
Tovább a forrásra: theguardian.com
Vissza
Hírfolyam