2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

30 ezer éve jégbe fagyott szén fokozza a klímaváltozást az Északi-sarkon

Egy német–orosz együttműködésben megvalósuló kutatás alapján a permafroszt olvadásával a korábban feltételezettnél több szén-dioxid szabadul fel. A folyamatban a szerves növényi maradványok bomlása mellett a szervetlen források is jelentős szerepet játszanak, amit a kutatók szerint a permafroszt olvadásának visszacsatoló hatását vizsgáló klímamodellek eddig nem vettek tekintetbe.

A Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének professzora, dr. Janet Rethemeyer vezette kutatásba a Hamburgi Egyetem geológusai és potsdami Helmholtz Központ földtani kutatóközpontja is bekapcsolódott. A tudósok célja az volt, hogy pontos méréseket készítsenek a permafroszt olvadása során felszabaduló üvegházgázokról, azok korát és eredetét is meghatározva.

Permafroszt, azaz örökké fagyott talaj alatt olyan legalább két éven át, folyamatosan fagyott állapotban lévő talajt érteni. Ennek egy speciális típusa a kutatók fókuszában álló úgynevezett yedoma permafroszt. Ez a több mint 80 százaléknyi jeget tartalmazó talaj nagy mennyiségben van jelen azokon a területeken, amelyeket a legutolsó jégkorszakban nem borított jégtakaró – több tízezer év után azonban most sok helyen ez is olvadásnak indult.

A klímaváltozás folyamatának előrejelzése szempontjából döntő kérdés, hogy a talajban ilyen hosszú időn át tárolt szén mennyire hajlamos a bomlásra, mekkora mennyiségű szén-dioxid felszabadulására kell számítanunk.

A kérdés tisztázása érdekében a kutatók az Északi-sarkon vett szén-dioxid-minták korát szénizotópos vizsgálat segítségével állapították meg. Megvizsgálták, milyen arányban származnak idősebb és fiatalabb, illetve szerves és szervetlen eredetű szén bomlásából.

Eredményeik alapján a szén-dioxid túlnyomó része (80 százalék) a jégben megőrződött, ezért az olvadó permafrosztban élő mikroorganizmusok számára értékes táplálékot kínáló ősi szerves maradványok bomlásából származott. A kibocsátás 18 százaléka ugyanakkor szervetlen eredetűnek bizonyult – a kutatók szerint az pontos előrejelzések készítéséhez rendkívül fontos lenne tisztázni, hogy az utóbbi hogyan került a yedoma permafrosztba, illetve milyen folyamatok révén szabadul fel. 

Neked ajánljuk
A klímaváltozás harmincszorosára növelte a hőhullámok valószínűségét A fásítás nem csodaszer Veszélyes ötletek a klímaválság megoldására (videóval) A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: phys.org
Vissza
Hírfolyam