2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A felmelegedésről pontosabb képet ad a hőmérséklet és a páratartalom együttes vizsgálata

Egy új tanulmány készítői szerint a hőmérséklet önmagában nem méri az éghajlatváltozás szélsőséges következményeit, és lebecsüli a trópusokon jelentkező hatásokat.

A levegő nedvességtartalma és a hőmérséklet együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer olyan súlyos, mint azt korábban kiszámították – olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) hétfői számában megjelent tanulmányban, amiről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál alapján az MTI számolt be.

A szélsőséges időjárás, viharok, árvizek és esőzések ereje a levegőben lévő víz mennyiségével függ össze. Ezért az amerikai és kínai tudósokból álló csoport elemzéséhez az ekvivalens potenciális hőmérséklet, a theta-e mérőszámát használta, amely a légkör nedvességenergiáját tükrözi. A mértékegység fokokban van meghatározva, akárcsak a hőmérséklet.

A világ felmelegedésével a levegő több nedvességet tartalmaz, 7 százalékkal többet minden egyes Celsius-fok után. Amikor ez a nedvesség lecsapódik, hőt vagy energiát szabadít fel, „ezért van az, hogy amikor esik az eső, akkor most már zuhog” 

– magyarázta a tanulmány társszerzője, Veerabhadran Ramanathan, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézete és a Cornell Egyetem éghajlatkutatója. Hozzátette: a vízgőz a légkörben egy erős hőcsapdagáz, amely fokozza az éghajlatváltozást.

Korábbi számítások szerint 1980 és 2019 között a világ 0,79 Celsius-fokkal lett melegebb.

A páratartalomból származó energiát is figyelembe véve azonban 1,48 fokkal lett melegebb és párásabb a Föld – a trópusokon pedig ez a felmelegedés elérte a 4 fokot.

Ha csak a hőmérséklet alapján ítéljük meg, akkor úgy tűnik, hogy a felmelegedés Észak-Amerikában, a középső szélességi körökön és különösen a sarkvidékeken a legjelentősebb, a trópusokon viszont kevésbé.

Ramanathan szerint azonban ez nem így van, mert a trópusok magas páratartalma fokozza a vihartevékenységet, a rendszeres viharoktól kezdve a trópusi ciklonokig és monszunokig. Ez a légköri látens energianövekedés pedig szélsőséges időjárási jelenségekhez – áradásokhoz, viharokhoz és aszályokhoz – vezet.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás harmincszorosára növelte a hőhullámok valószínűségét A fásítás nem csodaszer Mekkora gazdasági lemondással járna a hatékonyabb klímavédelem? Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam