2022. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A járvány elősegítette a városi hőszigetek pontosabb megértését

A tudósok már a 19 században is tisztában voltak azzal, hogy a városok jelentősen, több mint egy fokkal melegebbek a környező területeknél, ugyanakkor a hőmérséklet-különbséget előidéző, összetett és összeadódó tényezők és folyamatok vizsgálata a 21. században is feladja a leckét. A 2020-as lezárások kivételes lehetőséget adtak a hőszigetek kialakulásának tanulmányozására a kutatóknak.

A városi hőszigetekkel foglalkozó kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy az úgynevezett antropogén eredetű hőáramlás (anthropogenic heat fluxes), vagyis a városlakók tevékenységéhez – az ipari termeléshez, közlekedéshez, épületek hűtéséhez és fűtéséhez – köthető melegítő hatás mennyiben járul hozzá a hőmérséklet-különbség kialakulásához.

Csakhogy a városokra jellemző anyagok és felületek, a magasba szökő épületek, a természetes növénytakaró visszaszorulása – mind-mind hozzájárul a levegő gyorsabb felmelegedéséhez, a meleg csapdába kerüléséhez és az éjszakai lehűlés lassításához. A kérdés az, hogy az egyenlet melyik része milyen mértékben felelős a problémáért.

A kanadai Western University kutatói ennek tisztázására 300 kínai nagyváros (helyi és műholdas mérésekből származó) hőmérsékleti adatait vizsgálták, a 2020-as lezárások idejéről származó értékeket 2017 azonos időszakával összevetve.

Eredményeik alapján a lezárások idején az emberi tevékenység visszaszorulása fél Celsius-fokkal csökkentette a levegő hőmérsékletét, a felszíni hőmérséklet pedig negyed fokkal bizonyult alacsonyabbnak.

A városi hősziget a kérdéses időszakban több mint harmadával zsugorodott. Mindez a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberi tevékenység jelentős relatív hozzájárulását mutatja a városok felmelegedéséhez.  

Az antropogén eredetű hőáramlás reggel a legerősebb, este pedig csökken, de hatásának mértékét számos egyedi tényező is befolyásolja: az adott település népsűrűsége, a földhasználat, az évszakok váltakozása és az éghajlati viszonyok is.

A kutatók rámutattak: mivel a klímaváltozás önmagában is jelentős terhet ró a városokra, és növeli a hőséggel összefüggő halálozások számát, fontos, hogy megértsük, mi az, ami ezt a meglévő nehézséget tovább fokozza, és milyen, nemcsak infrastrukturális vagy várostervezési, de például viselkedésbeli változások járulhatnak hozzá a probléma csökkentéséhez.

Neked ajánljuk
Először észleltek tengeriszivacs-fehéredést Új-Zélandon Sokallják a 480 farkast Svédországban, 170-re akarják csökkenteni Nemcsak a hordozórakéták, de a kibocsátásuk is az eget veri A karbonkibocsátás korlátozása önmagában kevés lesz 26 év után újra láttak itthon halvány sarlósfecskét
Tovább a forrásra: phys.org
Vissza
Hírfolyam