A felaprózódott erdők is értékes karbonelnyelők
Egy új kutatás alapján a korábban becsültnél több szenet kötnek meg az erdőségek feldarabolásával kialakuló erdőszéli területek. Ez alapján pedig klímavédelmi szempontból nem csak az egybefüggő, ép erdőségek, de a városokba ékelődő erdőfoltok megőrzése is előnyökkel jár.
Az erdőkre még ma is úgy gondolunk, mint hatalmas, fával borított területekre, pedig az emberi világ terjeszkedése nyomán valójában ezeket kis részekre szabdaltuk – mutatott rá a Phys.org szerint a tanulmány egyik szerzője, Lucy Hutyra ökológus.
A kutató és munkatársai az amerikai mezőgazdasági minisztérium erdőnyilvántartásának segítségével 48 ezer erdőfoltot vizsgáltak meg az Egyesült Államok északi területein. Eredményeik alapján a korábbi feltételezésekkel ellentétben az erdő különböző részein elhelyezkedő fák nem azonos mennyiségű szenet kötnek meg:
az erdők szélén elhelyezkedő egyedek ugyanis – feltehetően a több fénynek köszönhetően – gyorsabban nőnek, így csaknem kétszer annyi szenet tárolnak, mint a 30 méterrel beljebb emelkedő társaik.
A kutatók hangsúlyozták: ez természetesen nem jelenti, hogy megérné a még ép erdőségeket tovább rombolni, hiszen az általuk kimutatott széntöbblet nem lenne elég az erdőirtással kieső fák szerepének pótlására. Abból a szempontból azonban fontos információ, hogy az erdőszéli élőhelyekre hajlamosak vagyunk kevésbé értékesként tekinteni, azért fennmaradásuk is bizonytalanabb.
Ugyanakkor egyelőre kérdés, hogy a klíma további melegedése és a hőség hogyan hat majd ezeknek a fáknak a fennmaradására.
A kutatók nem csak az erdőszéli vegetáció esetében tapasztalták, hogy a korábbi kalkulációk alábecsülték a klímavédelemben betöltött szerepüket.
Egy másik kutatásukban a városi, magasabb hőmérsékletű erdőterületek talajában végbemenő bomlás és az ebből felszabaduló szén-dioxid mennyisége bizonyult alacsonyabbnak a vártnál.
Mindez azt mutatja, hogy a városok mentén elhelyezkedő erdők nem csak rekreációs szempontból hasznosak, a szén-dioxid megkötéséhez is nagyobb mértékben járulnak hozzá, mint korábban gondoltuk. Ugyanakkor ahogy a gyorsabban nővő erdőszéli fák, úgy a szárazabb talaj esetében is ott a kérdés: az egyelőre számunkra kedvezőnek tűnő folyamatok a klíma további melegedése mellett hogyan befolyásolják majd ezeknek az élőhelyeknek a fennmaradását?
