A bálnaürülék mesterséges pótlása segíthet helyreállítani a tengerek szén-dioxid-megkötő képességét
A bálnaürülék fitoplanktonok burjánzásának biztosít táptalajt, amelyből halak milliárdjai táplálkoznak, ráadásul a légköri szén-dioxid megkötésében is jelentős szerepet játszanak. A kiterjedt bálnavadászat miatt azonban jelentősen lecsökkent a hasznos trágya az óceánokban.
A brit kormány korábbi tudományos tanácsadója, az immár a Cambridge-i Egyetem Klímaregeneráló Központját vezető David King és hat egyetem kutatói arra vállalkoznak egy nemzetközi projekt keretében, hogy legalább részben pótolják a tengerekből hiányzó bálnaürüléket – adta hírül a New Scientist alapján a Qubit.
Ehhez speciális, egyelőre titkos összetételű mesterséges bálnatrágyát fejlesztettek, amit a projekt keretében az elkövetkező két hónapon belül kezdenek az Indiai-óceán egyes területein tesztelni.
A mesterséges bálnaürülékről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy vasban gazdag homokból vagy vulkáni hamuból gyártják majd, és gazdag lesz nitrátokban, szilikátokban, foszfátokban és vasban.
A mesterséges bálnatrágyát egy élelmiszeripari melléktermék, a rizshéj felhasználásával készült tutajszerű hordozókon helyezik majd el, hogy a vízáramlat szét tudja hordani a tenger felszínén. A kísérlet pontos kezdőpontját a tengertrágyázásra optimális időjárási viszonyok határozzák majd meg.
A bálnáknak nemcsak az ürüléke, hanem a teljes teste fontos tényezője a tengeri ökoszisztémának. A cetek többnyire a tenger felszínén pusztulnak el, hogy aztán testük aláhulljon a mélybe, miközben számtalan élőlény profitál belőlük. Ezért még ha segít is valamelyest a tengeri ökoszisztémán, a tengerekből hiányzó bálnatetemek miatt megborult egyensúlyt a bálnaműtrágya egészen biztosan nem tudja helyrebillenteni.
