2022. május 21., Konstantin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Dennis Meadows: az emberi tevékenység mára egyértelműen messze túllépte a növekedés fenntartható határait

1972-ben, amikor A növekedés határai című könyv megjelent, az emberiség bolygóra gyakorolt hatása még a fenntartható léptéken belül volt. A cél az volt, hogy lassítsunk a növekedés ütemén, ne lépjük át a föld eltartóképességét. Mostanra ezeket a határokat átléptük, új helyzettel állunk szemben – mutatott rá az úttörő jelentőségű könyv évfordulója apropóján adott interjúban a kötet társszerzője, Dennis Meadows.   

Ritkán esik meg, hogy egy könyv gyökeresen átalakítja a világot. A 19 században ilyennek bizonyult Charles Darwinnak A fajok eredete című műve, a 20. században pedig 1972 sikerkönyve, A növekedés határai. Csakhogy a hatalmas érdeklődés és a gondolkodásunkat máig befolyásoló koncepció ellenére a könyv következtetéseit az emberiség nem szívlelte meg – ennek is köszönhető, ahol ma tartunk. Dennis Meadowszal a könyv megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a resilience.org készített interjút.

A növekedés határai nemcsak a környezetvédelmi mozgalom megerősödéséhez járult hozzá, de rámutatott, hogy a modern iparon alapuló világ alapvető folyamatai már néhány emberöltőnyi időtartamra tekintve is fenntarthatatlanok. 

A könyv által felvázolt forgatókönyvek szerint 1972 és 2020 között a rendszer növekedése még folytonos, a rá következő egy-két évtizedben azonban a populáció és az ipari kapacitás összeomlik.

1972-ben még az volt a kérdés, min kell változtatnia az emberiségnek, hogy a természet erőforrásai által megszabott korlátokon belül maradjon – Meadows hasonlatával élve még a hullámvasút kasszájánál álltunk sorba. Mostanra bőven a kocsiban ülünk, és várjuk, hogy mikor indulunk el lefelé.

Már nem érvényes a régi kérdés, hogy hogyan lassíthatnánk a növekedést: arra kellene rájönnünk, hogyan térhetünk vissza a fogyasztás olyan szintjére, ami a bolygó számára még elviselhető.

Nem csak a szennyezést, a túlhasználatot is el kéne felejtenünk

Intenzíven foglalkozunk a szennyezéssel és a klímaváltozással, de valójában ezek kezelése önmagában nem oldaná meg minden problémánkat – mutat rá az interjút készítő Richard Heinberg. A rendelkezésre álló adatok alapján a természet erőforrásai minden egyes kontinensen fogyatkozóban vannak.

Ez a bolygó nem képes arra, hogy 8 milliárd embert tartson el azon az életszínvonalon, amit jelenleg elvárunk 

– teszi hozzá Meadows. Csakhogy ahogy a klímaváltozás, úgy az erőforrásaink felélése is hosszú távon érezteti hatását: ez pedig megnehezíti, hogy felmérjük a következményeket és reagáljunk rájuk. Mint Meadows rámutat: az evolúció során a Homo sapiens számára az itt és mostra fókuszálás bizonyult eredményes túlélési stratégiának, nem pedig a távoli veszélyek miatti aggodalom. Most először – ráadásul az evolúciós léptéknél sokkal gyorsabban, ezért társadalmi szintű változással – kellene elsajátítanunk egy új megküzdési módot.

A kihívást csak nehezíti, hogy a jelenlegi működés jelentős csoportok számára kifizetődő, a pénz és a hatalom forrását jelenti. Meadows szerint a döntéshozók esetében sem a megértés hiányzott ahhoz, hogy levonják a munkájukból fakadó következtetéseket, vagy éppen kezeljék a klímaváltozást. Egyszerűen rövid távra terveznek. Csakhogy mire az ilyen horderejű problémák kellő súlyt érnek el ahhoz, hogy a cselekvéshez szükséges mértékű aggodalmat váltsák ki, a megoldásukhoz szükséges források már nem feltétlenül állnak rendelkezésre.

Dennis Meadows Fotó: Axel Heimken/picture alliance via Getty Images
Neked ajánljuk
Ifj. Chikán Attila: Most van itt a cselekvés ideje Felgyorsítja klímastratégiájának végrehajtását az Allianz-csoport Beváltotta az MNB reményeit a Zöldotthon program Mennyire segíti elő a hazai szabályozás a vállalatok felelős hulladékgazdálkodását? 25 ezer autó használt akkumulátorát dolgozza fel évente a Hydrovolt frissen nyílt üzeme
Tovább a forrásra: resilience.org
Vissza
Hírfolyam