A pusztuló tengerifűmezők a metán fontos forrásává válnak
A németországi Bréma városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói megvizsgálták, mi irányítja a metántermelést és -felszabadulást a tengerifűmezőkből.
A tengerifűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából, és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki – ismertette az intézet közleménye alapján az Origo.
Az elhalt tengerifüvek, mint sok szárazföldi növény, kiterjedt tőzeges rétegeket képeznek a tengeraljzat üledékében. A szárazföldi tőzegekről ismert, hogy nagy mennyiségű metánt szabadítanak fel a szerves anyag bomlásakor. Ennél fogva a Sina Schorn és kollégái azt várták, hogy a metántermelés mögötti mechanizmusok hasonlóak lehetnek a tengerifűmezőkben is – azonban itt ellenkező a helyzet.
A tengerifűmezős üledékelben a metán a szerves vegyületek kizárólag egyetlen osztályából képződik: ezeket az úgynevezett metilezett vegyületeket a tengerifű maga termeli, a betaint például a változó sótartalomhoz való alkalmazkodásra.
Specializált mikroorganizmusok, a methanogenic archeák aztán átalakítják ezeket a vegyületeket metánná. Mivel a mikroorganizmusok ezeket a vegyületeket közvetlenül használják, a tengerifűmezőkben a metántermelés nagyon erőteljes.
További különbség a szárazföldhöz képest, hogy a metán felszabadulása a vízoszlopban nagyon gyors: a növényi szövet egyfajta szívószálként működik, segítve, hogy a gáz a tengerfenékről kikerüljön a vízbe. Emellett a nyílt vízi mikroorganizmusoknak kevés lehetőségük van arra, hogy megkössék a metánt, mielőtt még az atmoszférába kerül. A tengerifüvek élőhelyét adó homokos tengeraljzaton keresztül áramló tengervíz ugyanakkor gyorsan kimossa a metánt az üledékből.
A kutatók kísérletei során nyilvánvalóvá vált, hogy a metán még a holt tengerifű-üledékekben is képződik, mivel a metilezett vegyületek hosszú ideig elállnak a növény szöveteiben.
A tengerifűmezők világszerte tapasztalható pusztulása ezért nemcsak a parti ökoszisztémák, hanem a klímaváltozás szempontjából is aggasztó. Ugyanis míg a növények a pusztulásuk után nem kötik meg többé a szén-dioxidot, addig a metán ezt követően is folyamatosan felszabadulhat belőlük.
