A klímacélok eléréséhez a légkondicionálókban is alkalmazott HFC-k használatát is korlátozni kellene
A klórmentes halogénezett hűtőközegek (HFC) erőteljes üvegházhatású gázok, amelyeket az ózonkárosító vegyületek helyettesítésére növekvő mennyiségben kezdett el használni az emberiség. Ugyan a Montreali Jegyzőkönyv 2016-os módosítása értelmében 2050-re jelentősen (80-85 százalékkal) kell csökkenteni a használatukat, egy friss elemzés szerint ez kevés lenne a párizsi klímacélok teljesítéséhez.
A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) elemzése szerint a klímavédelmi erőfeszítések akkor lehetnek sikeresek, ha 2050-re a HFC-k felhasználása 95 százalékkal csökken, sőt: a gázok használatát fokozatosan és intenzíven mielőbb vissza kellene szorítani.
A legkülönbözőbb, hűtést szolgáló berendezésekben alkalmazott vegyületekhez köthető kibocsátás hosszú évekkel a felhasználást követően is jelentkezhet, az eszközök használata vagy megrongálódása, megsemmisítése során.
Ha nem cselekszünk időben, a 2019 és 2050 közötti, HFC-khez köthető kibocsátás 92 billió tonna szén-dioxidnak megfelelő mértékű is lehet.
Ugyanakkor a 2016-ban kitűzött célértékek szigorítása, illetve köztes küszöbértékek kijelölése esetén tartható maradhatna a párizsi klímaegyezményben kitűzött, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos felmelegedés – mutattak rá a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.
Ráadásul az elavult hűtőberendezések cseréje az energiahatékonyság növelésével további kibocsátás megspórolását és a levegőszennyezés csökkentését is lehetővé tenné – mutattak rá a kutatók. A HFC helyettesítésére számos gáz, mint például az ammónia és a propán is alkalmas lehet.
