Hol tartott a háború előtt az ukrán klímavédelem?
Az Energiaközösség 2021-es éves jelentése szerint Ukrajna igen előrehaladott állapotban van az uniós klímavédelmi joganyag átültetésében. A megújuló energia esetén 56%-os, energiahatékonyság témájában 75%-os, míg a klímaváltozás alatt 66%-os mutatóval rendelkezik.
Ukrajna több klímapolitikai célt is megfogalmazott az elmúlt időszakban a párizsi megállapodás elfogadása mellett. Az ország már az utolsó simításokat végezte a Nemzeti Energia- és Klímatervén, de ennek befejezését a háború most bizonytalan ideig eltolta – ismertette a Green Policy Center (GPC) Ukrán klímavédelmet értékelő elemzése alapján a Portfolio.
Az Energiaközösség Titkárságának 2019-es tanulmánya alapján a háború előtti Ukrajna
klímavédelmi teljesítménye, illetve célszámai közel estek az európaiakhoz, főként a hasonló gazdasági helyzetben vagy lakossággal rendelkező uniós tagállamokhoz viszonyítva.
A legutóbbi ENSZ-klímacsúcson Ukrajna bejelentette, hogy az alacsony karbonlábnyommal rendelkező források (víz- és atomenergia) magas részarányára tekintettel 2035-re kivezeti a szenet az energiarendszeréből, illetve vállalta, hogy 2060-ra klímasemlegessé válik.
Az ország ezenfelül már benyújtotta az ENSZ felé a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáját is, valamint nekilátott a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetéséhez szükséges nyomonkövetési és monitoringrendszer felállításának. Az év elején már az Európai Zöld Megállapodás joganyagai ukrajnai bevezetésének lehetőségét és menetrendjét vizsgálták.
Azonban ezeket az erőfeszítéseket bizonytalan időre leállította a háború. Amit viszont felgyorsított, az az európai uniós és ukrán energiarendszerek szinkronizálása, ami eredetileg 2023-ban lett volna esedékes, de március 16-ával már meg is történt.
Schaffhauser Tibor elemzésben kitért arra, hogy habár Ukrajna nincs még egy szinten az uniós tagállamokkal a klímapolitikai joganyag átültetését illetően, azonban az ország a háború előtt komolyan vette, hogy mihamarabb egy szintre kerüljön az EU-val. Ezeket a lépéseket azért is tartották kiemelten fontosnak, mert az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése, illetve az Európai Zöld Megállapodás joganyagának átvétele révén el akarták kerülni az EU új karbonvámjának negatív gazdasági következményeit.
