2022. július 2., Ottó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Sydney problémái jól példázzák: nem mindegy, milyen városban ér bennünket a hőség

Ha nem akarjuk, hogy terebélyesedő városaink az egészségügyi és társadalmi problémák melegágyává váljanak, az új épületek felhúzása és a közösségi terek kialakítása közben sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelnünk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak – figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

A The Conversation oldalán publikált írásukban Stephen Healy társadalomkutató és 
Abby Mellick Lopes, a Sydney-i Műszaki Egyetem docense hangsúlyozza: az elmúlt évtizedekben Sydney-ben olyan folyamatok zajlottak le, amelyek a város lakóit csak sérülékenyebbé tették az egyre gyakoribbá váló hőhullámokkal szemben –  különösen az alkalmazkodáshoz eleve kevesebb eszközzel rendelkező, rászoruló csoportokat.

Mint rámutattak, a szociális bérlakások a város melegebb, a parti szelek hűtését nélkülöző nyugati területein épültek fel:

ráadásul az építkezések miatt a helyi mikroklíma szabályozását biztosító fák is folyamatosan pusztulnak.

A tér ilyen kialakítása a kutatók meggyőződése szerint az itt élőket akár generációkra a hátrányok ördögi körébe zárhatja: az alacsony jövedelműek ugyanis sokkal nagyobb eséllyel élnek rossz minőségű, klimatizáció nélküli otthonokban (a szociális lakásokban ennek a kiépítése sem mindig megengedett). A pandémia idején készült riport szerint a nem megfelelő lakhatási körülmények között élők a nyári hőségben a teljesítőképességük jelentős csökkenéséről számoltak be. 

Ugyanakkor a kutatók szerint önmagában a légkondicionáló sem jelenthet megoldást, és nem csak a működéséhez kapcsolódó kibocsátás miatt:

az elhúzódó hőhullámok alatt lakásaikba szoruló, izolált emberek magányossá, bizonytalanná és passzívvá válhatnak.

A kutatók szerint a városainkat mielőbb „klímakésszé” (Climate ready) kellene tennünk, ami szerintük a természetes és az épített környezet működése közti összefüggések jobb megértését, illetve az alkalmazkodást segítő társadalmi gyakorlatok támogatását jelentené.

Példaként említik a szélsőséges időjárásnak ellenálló, idős fák megóvását, a fiatalabb, sérülékenyebb fák közösségi gondozását, a szél mozgását biztosító és fenntartó várostervezést, az árnyékot adó sétányok és parkok kialakítását és fenntartását, illetve a szociális élet hűvösebb, esti órákra való átszervezését.

A  Sydney Harbour Bridge sziluettje egy forró nyári nap végén Fotó: ai_yoshi/iStock/Getty Images Plus
Neked ajánljuk
Nem sikerült megállapodni a rászoruló országok kártérítéséről Űrbéli buborékfelhőt vetnének be a felmelegedés ellen az MIT tudósai A forgalmas sztratoszféra élhetetlenebb bolygóhoz vezet Péntek Csaba: A hamburgered ára Kanada nemet mond a műanyag zacskókra és polisztirol edényekre
Tovább a forrásra: phys.org
Vissza
Hírfolyam