A klímaváltozás lakhatási válságot hozott Ausztráliában
Az elmúlt három évben a rekordméretű bozóttüzek és árvizek több mint ötszáz embert és több milliárd állatot öltek meg Ausztráliában. A természeti katasztrófákkal járó károk az egekbe lökték a lakásbiztosítások árait, ami a legszegényebbeket még inkább kiszolgáltatja a természeti katasztrófáknak.
Az Éghajlatügyi Tanács jelentése szerint 2030-ra minden 25. otthon gyakorlatilag biztosíthatatlanná válik Ausztráliában. További tizenegyből egyet az alulbiztosítás veszélye fenyeget, a legnagyobb kockázatot jelentő otthonok esetében pedig megfizethetetlenül drága lesz a biztosítás – ismertette a BBC nyomán az Index.
Az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott az az összeg, amit a biztosítók természeti katasztrófák okozta kárigényekre költöttek: a fogyasztók pedig átlagosan majdnem négyszer annyit fizetnek a lakásbiztosítási díjakért, mint 2004-ben. Észak-Ausztráliában ezek a számok még szélsőségesebbek.
A jelenség súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, és éghajlati gettókat is létrehozhat
– állítja a Climate Valuation kockázatelemző cég. A nagyobb kockázatú területeken olcsóbbá válik az ingatlanok megvásárlása és bérlése, ami gyakran vonzza azokat, akik a legkevésbé tudják megfizetni a megfelelő biztosítást, tovább súlyosbítva a katasztrófák pénzügyi hatásait.
A kormány milliárdokat ígért a biztosítók biztosítására a katasztrófákból eredő súlyos kárigények miatt, azzal érvelve, hogy ez lényegében a felére csökkenti az Észak-Ausztráliában élők díjait. Ez azonban kockázatos politika, amit sem az Ausztrál Biztosítási Tanács, sem az ország iparági felügyelő szerve nem támogat.
Ehelyett azt követelik, hogy a kormány korlátozza a magas kockázatú területeken a fejlesztéseket, fontolja meg a lakástulajdonosok egy részének kivásárlását, vagy motiválja az embereket, hogy katasztrófaállóvá tegyék ingatlanjukat.
Ausztrália lakosságszámra vetítve továbbra is a világ egyik legnagyobb kibocsátója, pedig meglehetősen ki van téve az éghajlatváltozásnak. Scott Morrison miniszterelnök kormánya azt ígérte, hogy 2030-ig 26 százalékkal csökkenti a kibocsátást, de ez jelentősen elmarad az IPCC által ajánlott ötvenszázalékos szinttől.
