Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon
Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu tett közzé.
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – állapította meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.
A szerzők legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az utolsó tavaszi fagy hogyan alakult a megfigyelések szerint Magyarországon, illetve ez hogyan változott a vegetációs időszak kezdetéhez képest. A cikk szerint míg az 1970-es, 80-as években még április közepén volt, az elmúlt 20 évben országos átlagban már április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy.
Vagyis körülbelül egy héttel korábbra tolódott az utolsó tavaszi fagy időpontja – a szimulációk alapján pedig az elmúlt néhány évtizedben mért gyenge korábbra tolódásért is az emberi tevékenység okolható.
Csakhogy a vegetációs időszak kezdete sokkal gyorsabban tolódik korábbra, mint ahogyan azt az utolsó tavaszi fagyok követni tudják, ami a növények fejlődésében a jelenleginél nagyobb visszaeséshez és esetenként még súlyosabb mezőgazdasági károkhoz vezet majd.
„Lehet, hogy mi örülünk a korábbi fagyoknak, de a növények nem” – írják a kutatók, figyelmeztetve, hogy amennyiben a pesszimista forgatókönyv szerint a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, akkor a század végére még nagyobb lesz a különbség a vegetáció fejlődésének kezdete és az utolsó fagy között.
„Ha nem mérsékeljük az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, akkor az alkalmazkodás sem lesz képes megvédeni a magyar mezőgazdaságot a növekvő fagykároktól” – hangsúlyozzák a meteorológusok.
