Milyen lehetőségekkel rendelkezik Magyarország a szén-dioxid-megkötés terén?
A CCS4CEE nevű kezdeményezés keretében a kelet-európai régióban átfogó elemzés készül a szén-dioxid leválasztására és tárolására épülő megoldások kilátásairól. A vizsgálat keretében a Cambridge Econometrics kutatói hazai szakértők körében végzett felméréssel térképezték fel a CCS-technológia jelenlegi helyzetét és lehetséges hazai jövőjét. Tapasztalataikról a G7 véleményrovatában számoltak be.
Mint Hidi János és Hartvig Áron rámutatott, az EU-ban és világszerte számos klímaforgatókönyv készült, amelyek abban többnyire megegyeznek, hogy a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés tarthatósága érdekében minden ismert dekarbonizációs – azaz a légkörbe kerülő szén-dioxid csökkentésére irányuló – technológiai lehetőség alkalmazására szükség lesz.
A szén-dioxid föld alatti tárolókba történő sajtolása az olaj- és gáziparban már évtizedek óta ismert és alkalmazott technológia a tárolóban lévő nyomás fenntartására. Miközben a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság javítása adják a dekarbonizációs lehetőségeink alapjait, a várható kibocsátáscsökkentés mintegy 80 százalékát,
vannak olyan nehezen dekarbonizálható tevékenységek, amelyeknél megfontolandó, hogy a jelenlegi eljárás fenntartása mellett a gyártás során keletkezett szén-dioxidot a kibocsátás helyén leválasszák, és alkalmas föld alatti helyeken hosszú távra eltárolják
– mutattak rá az elemzők. A CCS-megoldások ugyanakkor jelenleg még csak kis volumenben működnek – a 2050-es klímacélok eléréshez a mostani százszorosára kellene nőnie a teljesítményüknek. Hidi János és Hartvig Áron meggyőződése, hogy ez az iparági szereplők, a kormányzatok és a technológia fejlesztőinek összefogásával, illetve egyértelmű szabályozási, állami és piaci ösztönzők segítségével teljesíthető.
A kutatásuk során megkérdezett szakértők szerint a technológia alkalmazásához hazánk is jó adottságokkal bír. Rendelkezünk
- jelentős ipari szén-dioxid-kibocsátókkal, amelyek számára a CCS jelentheti a legolcsóbb klímasemlegességi megoldást;
- ismert és működőképes megoldásokkal a szén-dioxid leválasztására és szállítására;
- föld alatti tárolási lehetőségekkel;
- illetve olyan intézményekkel, ahol a szükséges szabályozói háttér és szaktudás rendelkezésre áll.
Ugyanakkor ahhoz, hogy a CCS-projektek meg is valósuljanak, szükség lesz iparági szabályozási, ösztönzési, támogatási, finanszírozási változásokra, és vannak szervezési és koordinációs teendők is – mutattak rá.
