A Daimler közölte frissített elektrifikációs ütemtervét, eszerint a vállalat 2022 és 2030 között 40 milliárd eurót fordít az elektromos átállásra. Az évtized végére szeretnének készen állni rá, hogy kizárólag teljesen elektromos autókat gyártsanak és értékesítsenek, ehhez igazítják a következő évek technológiai és pénzügyi terveit is.
Tiszta levegőt! – Július 20-án ismét ott lógott a Váralagút bejáratánál a Greenpeace molinója. A villanyautosok.hu saját korábbi írások és a környezetvédő szervezet közleménye alapján mutatta be, mekkora a baj, és mit lehet kezdeni a városi légszennyezettség közúti közlekedésből származó részével.
(Fotó: Greenpeace Magyarország)
Egy friss tanulmány szerint az e-autók teljes élettartamuk során kevesebb üvegházgázt bocsátanak ki, mint a belső égésű motorral hajtott járművek – és e szempontból nem számít, hogy a megújuló energiára nagyban támaszkodó Európában, vagy a széntüzelésű erőműveire hagyatkozó Indiában futottak.
Többen használják az autójukat Budapesten, mint a járvány előtt, az autóforgalom bővülése két évvel ezelőtthöz képest az M3-as bevezető szakaszán például 15 százalékos. Közben folytatódik a városban a kerékpáros fellendülés is. Ezzel párhuzamosan kevesebben választják a közösségi közlekedést.
„Ez a városi legenda annyira makacsul tartja magát, hogy kénytelenek vagyunk újra és újra elővenni” – áll neki a villanyautosok.hu szerzője, Biró Balázs, hogy pazar vízbe gázolós videókkal gazdagon illusztrált, szellemes cikkében eloszlassa a tévhitet, miszerint az e-autó megráz esőben. (Autók araszolnak az árvízben Hollandiában, a kép illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Marcel van Horn)
A Greenpeace petíciót indított, és 45 ezer aláírást gyűjtött annak érdekében, hogy kampányoljon a korszerűtlen dízelautók Budapestről való fokozatos kitiltása és a dízelüzemű BKV buszok forgalomból való kivonása érdekében. A petíciót átadták Budapest főpolgármesterének.
„A Spring egy igazi városi minimálautó, amit történetesen nem benzines, hanem elektromos motor mozgat” – indítja Gulyás Péter az első elektromos Dacia-modell tesztjéről szóló beszámolóját az origo.hu hírportálon, hogy aztán őszintén kitárgyalja cikkében az új villanyautó minden előnyét és hátrányát.
2021 első félévében a német elektromosautó-eladásokat négy német márka vezette, sorrendben a Volkswagen, a Mercedes, a BMW és az Audi. Ha a plug-in hibrideket kivesszük a statisztikából, és csak a tisztán elektromos autókat vesszük számításba, akkor a Tesla áll a második helyen.
Augusztus végétől néhány nagy utat leszámítva mindenhol 30 kilométer per órában korlátozzák a maximális sebességet Párizsban: a városvezetés a városi életkörülmények javulását várja a reformtól, a szigorú korlátozást a lakosság 59 százaléka támogatja.
A bolgár gazdasági miniszter bejelentése nyomán adta hírül az MTI, hogy a Next.e.Go Mobile elektromosautó-gyártó startupvállalkozás Bulgáriában épít autógyárat. A projekt a bolgár állam hosszú távú támogatását is élvezi, a cél a lakosságot minél szélesebb körben villanyautóhoz segíteni.
Vajon mekkora hatással bír ténylegesen a Lánchíd lezárása? A Qubit.hu oldalon a Datapolis háromfős elemzői csapata nekilátott, hogy a hálózattudomány és a térinformatika, illetve a gráfelmélet szempontjait is bevonva megvizsgálják, milyen szerepet tölt be a híd a közösségi és gyalogos közlekedésben.
(A Lánchíd június 16-án, a hajnali lezárás előtti percekben, fotó: MTI/Mónus Márton)
Az autóipar alapjaiban alakul át, ahogy a belső égésű motorral szerelt autókat leváltják az elektromos hajtáslánccal szerelt társaik, legyen szó akár akkumulátoros, akár üzemanyagcellás járművekről. De vajon milyen gyors lesz az elektromos átállás? És mely piacok lesznek a változás zászlóvivői?
Aki kíváncsi rá, milyen minőségellenőrzési procedúrán mennek keresztül a Teslák, mielőtt kigurulhatnak a gyárból, az megnézheti a sanghaji üzemben készített videón, amelyet a vitriolosabb tollú újságírók szerint kifejezetten azért készíthettek, hogy kicsit csitítsák vele a folyamatos „PR-balhékat”.
A SAIC és a General Motoros kínai vegyesvállalatánál, a Wuling Motorsnál gyártott elektromos törpeautót, a Mini EV-t Kínában nagyon olcsón lehet kapni: az alapváltozat 37 600 jüanba kerül, ami átszámítva nagyjából 1,75 millió forint. A tiszta autó alacsony ára mögött azonban piszkos számítás áll.
A Brexit miatt jó ideig bizonytalan volt a sunderlandi Nissan gyár sorsa is, de ahogy a Totalcar cikke fogalmaz: úgy néz ki, a japán gyártó kitart 35 éves brit bázisa mellett. Sőt, mintegy 1 milliárd angol fontot költenek fejlesztésre, a cél egy akkumulátorgyár és évi százezer villanyautó.
A nagy teljesítményű sportautóiról ismert márka értesítette 1300 beszállítóját, hogy a jövőben nem fog megrendelést adni olyan cégnek, amelyik nem kizárólag megújuló energiával állítja elő a nekik szállított alkatrészeket – adott hírt a kemény lépésről a villanyautosok.hu.
A Brexit miatti hosszú bizonytalan időszak után a Stellantis úgy döntött, hogy 100 millió font sterlinges beruházással elektromos furgonok gyártására állítja át a Vauxhall Ellesmere Port-i üzemét. Az üzem jövője korábban kétséges volt, a mostani döntés több ezer munkahelyet ment meg.
Az előző év azonos időszakához mérten megduplázta az elektromos autók kiszállítását a Tesla 2021 második negyedévében, és az idei első negyedévhez képest is javított a számokon az Elon Musk által vezetett vállalat – számolt be róla július 5-i, hétfői közleményében a Magyar Távirati Iroda.
Rákapcsolnak az elektrifikációra, ráadásul 2056-ig minden szénerőművet is bezárnak majd a délkelet-ázsiai országban. Indonézia ugyanis célul tűzte ki, hogy szén-dioxid-semlegessé válik. Csökkenteni akarják a levegő szennyezettségét, valamint gazdaságukat is az e-mobilitás területén fejlesztenék.
Június 26-án, szombaton villanyautós családi napot rendeztek Abdán – a közel 450 regisztrált résztvevő több mint 150 elektromos autóval érkezett, felvonultak a legnépszerűbb hazai típusok a Győr melletti kis település hangulatos főutcáján, és még a Teslákat is több mint két kézen kellett számolni.
.jpg)
