Villanyautó-történelem: Jedlik Ányostól a Tesláig
A villanyautók világszerte egyre nagyobb teret hódítanak maguknak: sorra jelennek meg az újabb modellek, s velük együtt az elektromos töltőpontok is. Pedig elektromos járgányok már akkor is léteztek, amikor a légszennyezettség, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás még nem jelentett problémát.
Az első elektromos „autót” – azaz annak ősét, amely a későbbi elektromos mozdonyok és a mai áram hajtotta autók alapja is volt – egy magyar feltaláló, Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban. Jedlik a modell által utat engedett a jövő feltalálóinak, akik a technológiát a mai napig tökéletesítik.
A német származású Andreas Flocken alkotta meg az első négykerekű elektromos szekeret 1888-ban.
A gyártók idővel hatékonyabb, dizájnosabb autók építésébe kezdtek: ilyenek voltak a Detroit Electric autói is. A vállalat 1907 és 1939 között mintegy 13 000 villanyjárgányt dobott piacra.
A 70-es évekhez érdekes dizájnötletek társultak. Például ott volt a CitiCar, amely leginkább egy gyermekrajzon lévő űrhajóhoz hasonlított. A maximum 78 km/h sebességre képes jármű 96 kilométer távolságot tudott megtenni egyetlen feltöltéssel.
Az elektromos autóknak másik magyar vonatkozásuk is van: a Szolár Tibor által tervezett Puli 1986-ban debütált, akkor még robbanómotorral felszerelve. A HÓDGÉP által gyártott kétszemélyes városi törpeautót elsődlegesen a francia piacra szánták, ahová végül nem tudott betörni. Magyarországon a kis gyártott darabszám (napi kettő) és a magas ár döntött a sorsáról. A 90-es években kezdték meg a Puli elektromos változatának, a Pingvinnek a gyártását, ám az sem tudott elterjedni.
A 2010-ben debütáló Nissan Leaf új technológiája a zéró károsanyag-kibocsátás volt. Furcsa mód ez sem hozott nagy sikereket a gyártónak – a siker azonban nem maradt el: nemrég itt mi is beszámoltunk arról, hogy az újabb modellből Európában minden tizedik percben eladnak egyet.
A hibrid Toyota Prius szinte berobbant, és bizony tarolt: a vásárlók több hónapos várólistára kerültek, mire hozzá tudtak jutni álomautójukhoz.
Ma pedig itt van nekünk a BMW i3 és a Tesla Model S.
A BMW nem aprózta el, ahogyan azt már megszokhattuk a világmárkától: 170 lóerős elektromos motorja 7,2 másodperc alatt gyorsítja fel óránkénti 100 kilométeres sebességre a világ első prémiumkategóriás elektromos kocsijának szánt modellt.
A Tesla az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetése: a Model S. a márka első nagy szériás, kereskedelmi szempontból is igen sikeresnek mondható elektromos autója. Egy olyan nagy teljesítményű sportkocsiról van szó, amelyet a 60-80 000 dolláros ára ellenére is rengetegen megvásárolnak. No meg persze a világűrben keringő Roadsterről se feledkezzünk meg, melyet hamarosan rakétahajtóművel is lehet rendelni.
Az innovációk pedig sorra követik egymást: egyebek mellett ott van például Microlino, a világ legcukibb villanyautója és a hamarosan debütáló Legend E, a Peugeot önvezető csodajárgánya is.
.png)
.jpg)
