2019. augusztus 24., Bertalan
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre több követője van a repülésellenes mozgalomnak

Roger Tyers, a Southamptoni Egyetem környezetszociológusa ösztöndíjat kapott Kínába, ahol a klímaváltozás hatásait és az ember erre vonatkozó felelősségét kutathatja. Tyers nem akart képmutató lenni, ezért inkább vonattal utazott. Az eset nem egyedi: egyre többen vannak, akik a repülésmentességet választják. 

„Ezzel a kutatási területtel úgy éreztem, képmutató dolog lenne, ha repülnék” – mondta Tyers a Guardian újságírójának. Mikor a lap munkatársának nyilatkozott, Tyers éppen Moszkvában járt, négy nap alatt érkezett meg oda Kijevből, vonattal. Az orosz fővárosból szintén vonattal megy tovább Pekingbe, a tervek szerint ez 14 napba telik majd. 

Roger Tyers azért utazott így, mert szimpatizál az egyelőre kicsi, de folyamatosan növekvő repülésellenes mozgalommal.

Olyan emberek tartoznak ide, akik elsősorban környezetvédelmi megfontolásból úgy döntöttek, igyekeznek kevesebbet repülőre ülni, vagy teljesen kerülni a légi utazást.

Egyre többen adják fel a repülést, hogy így védjék a környezetet Fotó: Pixabay

Egyre több embert érdekel, hogy milyen magas a repülők károsanyag-kibocsátása. Jelenleg a bolygó szén-dioxid-kibocsátásnak 2 százalékáért felel a légi forgalom, és a mostani trendekkel számolva ez az arány 2050-re 16 százalékra nőne. A repülőgépek ráadásul a lehető legrosszabb helyen juttatnak a légkörbe más üvegházgázokat és környezetkárosító anyagokat is, vízgőzt, nitrogén- és kén-oxidokat, valamint ólmot.

Azzal pedig, hogy az utóbbi 30 évben világszerte robbanásszerűen megnőtt a repülőre ülők száma, a szektor ökológiai lábnyoma is jelentőssé duzzadt. Az Európai Unióban például 1990 és 2006 között 87 százalékkal növekedett a repülés okozta üvegházgáz-kibocsátás. Igaz, a gazdasági válság némileg visszavetette a növekedést, azóta viszont újra elértük és jóval meg is haladtuk a válság előtti szintet.

A repülés persze elsősorban az olcsósága miatt egyre vonzóbb, ennek oka, hogy a legtöbb országban nemhogy nem adóztatják külön a légitársaságokat az általuk okozott környezetkárosításért, de a kerozinra sokkal alacsonyabb adók vonatkoznak, mint a többi üzemanyagfajtára, sőt van, ahol egyáltalán nincs rajta semmilyen adó.

Svédországban, ahonnan a repülésellenes mozgalom elindult, 2018-ban már estek az utasszámok a repülőtereken, közben a vonatüzemeltetők forgalma növekedett.

Neked ajánljuk
A gyorsvasút kiváló alternatívája lehetne a légi közlekedésnek Most már Monoron is megéri villanyautósnak lenni Így utazhat környezettudatosan A Camponában mindenkit vár Helen könyvtára Németország után Norvégia is felfüggesztette az erdővédelmi segélyek folyósítását Brazíliának
Tovább a forrásra: 444.hu
Vissza
Hírfolyam