A lezárások alatt elcsituló légi közlekedés nem várt jó hatással is volt a klímára
Egy új nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy a lökhajtásos repülőgépek nemcsak az általuk kibocsátott környezetszennyező és üvegházhatású gázok miatt, hanem az igen magas légrétegekben képződő cirrusokra gyakorolt hatásuk révén is jelentősen befolyásolják a globális felmelegedés mértékét.
Az Universität Leipzig német kutatói, valamint a francia Institute Pierre Simon Laplace és a brit Imperial College London munkatársai megvizsgálták, hogy a lökhajtásos repülőgépek által képzett cirrusok, azaz pehelyfelhők mennyisége hogyan alakult a koronavírus-világjárvány alatt bevezetett utazási korlátozások idején a korábbi évek hasonló időszakához képest – írja a hvg.hu az Universität Leipzig, azaz a Lipcsei Egyetem közleménye alapján.
A kutatók kimondottan a magasan repülő lökhajtásos gépek kondenzcsíkjait és az azokból képződő cirrusokat vizsgálták, ugyanis
a 30 kilométer feletti áttetsző pehelyfelhők nagy jégkristályai kisebb részben verik vissza a nap sugarait az űr felé, nagyobb részben viszont éppen a felmelegedő Föld bolygó által kibocsátott hőt tartják bent a légkörben, illetve sugározzák vissza a Föld felé.
Ezáltal hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, azaz nettóban fűtenek.
„A tanulmányból látszik, hogy a repülők kondenzcsíkjai miatt több cirrus képződik, amelyek hatással vannak a globális felmelegedésre” – idézi a hvg.hu az Universität Leipzig elméletimeteorológia-professzorát, Johannes Quaast, aki egyben a kísérlet vezetője is volt.
A járvány miatti korlátozások idején ugyanis 9 százalékkal kevesebb cirrus képződött, mint a korábbi időszakban,
és 2 százalékkal csökkent a felhők sűrűsége is.
A jövőben a klímamodellek számítása során tehát figyelembe tudják majd venni ezt a tényezőt is, ráadásul lesz rá mód, hogy a légifolyósok alaposabb elkülönítése révén csökkentsék is a cirrusképződést.
