Hat probléma, amit a légi közlekedésnek meg kell oldania a nettó zéróhoz

Ezt a hat problémát gyűjtötte össze a The Guardian cikke alapján a greendex.hu.

Az üzemanyag-probléma

Bár a tiszta üzemanyagok fejlesztése egyre ígéretesebb eredményeket mutat, de 2030-ra az üzemanyagoknak csak néhány százalékát teszik majd ki ezek, és 2050 utánig valószínűleg nem lesz jelentős hatásuk.

A nem-CO₂-probléma

A légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékát teszi ki, de a felmelegedésre gyakorolt hatása valójában sokkal nagyobb a nagy magasságban kibocsátott egyéb gázok és részecskék, például a nitrogén-oxidok és a kondenzcsíkfelhők miatt.

A pandémia miatt elrendelt utazási tilalom után megnyitott a debreceni repülőtér, utasok szállnak fel a Wizz Air Eindhovenbe tartó repülőjáratára Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

A törzsutasprobléma

Egyesek szerint a technológiai megoldások túl lassúak lesznek a légi közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentéséhez, ezért az emberek repülési kedvét kell csökkenteni. Több szervezet javasolja, hogy a gyakran repülőre szállók fizessenek illetéket. A kormányok inkább őrizkednek a keresletszabályozási megközelítésektől, de Franciaország és Ausztria már megtette az első lépéseket.

A szabályozási probléma

Az ENSZ légi közlekedési ügynöksége, az ICAO jelenleg is tárgyalásokat folytat a légi közlekedésre vonatkozó hosszú távú éghajlati célról, de még nem világos, hogy mikor születik megállapodás.

Az új középosztály problémája

A repülési kedv növekedése az elkövetkező évtizedekben a fejlődő országok növekvő középosztálya körében várható. A fejlett országokon múlik, hogy élen járnak-e a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentésében.

A szuperszonikus probléma

Egyes vállalatok ma is olyan repülőgépek fejlesztésén dolgoznak, amelyek még szennyezőbbek. A szuperszonikus repülőgépek például a nagyobb zajszennyezés mellett utasonként ötször-hétszer annyi üzemanyagot is fogyasztanak, mint a szubszonikus repülőgépek.