2018. december 15., Valér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ötletek a fenntartható fejlődési célok oktatásához – nemek közötti egyenlőség

A világ vezetői 2015 szeptemberében New Yorkban ENSZ-csúcstalálkozón kötelezték el magukat többek között amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással, és harcolnak az igazságtalanság ellen. Ezen célok megvalósulása azonban a most felnövő generáción is múlik majd.

Ahogy a bonni klímakonferencia résztvevői megfogalmazták: hogy bízhatnánk benne, hogy a földi népesség felének erőfeszítései elegendőek lesznek az emberiség és a bolygó megmentéséhez? A szükséges döntések meghozatalának és végrehajtásának szintjén egyaránt közös munkára lesz szükség.

A nemek közötti egyenlőség témája különösen alkalmas arra, hogy érzékeltessük: a fenntartható fejlődési célokban kiemelt problémák nem elszigetelten léteznek – összefüggnek, felerősítik egymás hatását, ugyanakkor az egy területen elért sikerek egy másik nehézség esetében is javulást hozhatnak.

a klímaváltozás frontvonalában

A klímaváltozással együtt járó extrém időjárás, a természeti katasztrófák következményei rosszabbul érintik az eleve kiszolgáltatott, szegény, hátrányos helyzetű csoportokat, a nőket pedig különösen.1

Az Afrika vízben szegény területein egyre gyakoribbá váló szárazságok hatására a családtagok élelmezéséről és a háztartás, valamint a gazdaság vízellátásáról hagyományosan gondoskodó asszonyok gyakorlatilag vízhordó rabszolgává lettek.

Fotó: Élő Bolygónk/interactive.unwomen.org

Tovább súlyosbítja helyzetüket, ha – ahogy az a kiszáradás szélén álló Csád-tónál történt – magukra maradnak, mert a férfiak arra kényszerülnek, hogy több ezer kilométerre vándoroljanak munkalehetőséget keresve.

A fejlődő világban az aszállyal (ami magával hozza a víz és élelmiszer hiányát is) együtt jár az alultápláltság, a higiéniai körülmények romlása, a fertőzések, a gyermekágyi halál gyakoribbá válása, az agresszió – különösen a nők elleni agresszió – a gyerekházasságok arányának növekedése.

Ugyanakkor azoknak a nőknek, akik kevesebb gazdasági, társadalmi erőforrással rendelkeznek, iskolázatlanabbak, egy ilyen tragédiát követően talpra állni is nehezebb. Jól példázza ezt a 2005-ös Katrina hurrikán által megtépázott New Orleansban élő egyedülálló anyák helyzete.

Elöntött New Orleans-i utcák 2005-ben Fotó: Pixabay.com

A tudás több, mint hatalom

Az előbbi példák jól mutatják, hogy számos, a fenntartható fejlődési célokban megfogalmazott ügy előrehaladásával – a vízbiztonság javítása, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a minőségi oktatás kiterjesztése – a nők társadalmi helyzetében is javulást várhatunk.

Az oktatás szerepét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Azokban az országokban, ahol kicsi a különbség a nők és a férfiak társadalmi szerepvállalása, iskolázottsága között, válsághelyzetekben jellemzően nem kiugróan magas a női és gyermek áldozatok aránya.

Az oktatás színvonalának emelkedése, a munka világának megnyílása, valamint a gyermekvállalással kapcsolatos döntés szabadsága nemcsak a fejlődő országokban élő nők jóllétét és mentális egészségét teremthetné meg, de a Földet sújtó túlnépesedési válságon is könnyíthetne.

Végezetül az oktatás egyenlőségéről szólva nem szabad megfeledkezni arról a lehetőségről sem, amit a fejlődő országokban a nők iskolázása a klímaváltozás leküzdésében jelenthet. Számos projektben bizonyosodott már be, hogy a változás ügynökei, a fenntartható gazdálkodási és energiatermelési módszerek elterjesztésének motorjai lehetnek.

Újra kizöldülnek a kertek Beninben Fotó: Momentum for Change/vimeo.com

ÖLETEK Az 5. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉL OKTATÁSÁHOZ

  • Az Ázsia vízválságával foglalkozó The Third Pole nevű szervezet (angol nyelvű) rövidfilmjei (Nők a klímaváltozás frontvonalánA klímaváltozás frontvonalán: Nepál) érzékletesen mutatják be a helyiek (különösen nők) küzdelmét a megváltozott környezeti feltételekkel.
  • Angolul értő diákokkal érdemes megnézni a téma kapcsán a HANDS-ON: Woman:Climate:Change című dokumentumfilmet is.
  • Házi/munka: mi számít munkának? Kezdeményezzünk beszélgetést a KSH időmérleg-vizsgálatához készült grafikon alapján.
  • A szülőkről készült fogalmazások alapján beszélgessünk arról, mi számít női vagy férfimunkának. Ők hogy képzelik el az ideális munkabeosztást a családban?
  • A középiskolás osztályokban a munkaválasztás szabadságáról és a jövedelmi plafon problémájáról is érdekes beszélgetést indíthatunk el A számolás joga című film megnézésével.
  • Ünnepeljük meg A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját (november 25.). A Jurányi ház és a NANE Egyesület témába vágó videóin elindulva beszélgethetünk a kölcsönösség és a beleegyezés fontosságáról.
  • Érdekes tapasztalatokkal gazdagodhatunk, ha partnerséget alakítunk ki olyan országok iskoláival, ahol a miénktől gyökeresen eltérő kulturális minták szabályozzák a férfiak és nők életét.

 1. http://www.unwomen.org/en/news/in-focus/climate-change

Neked ajánljuk
Ötletek a fenntartható fejlődési célok oktatásához – Tiszta víz és alapvető köztisztaság Tiszta jövőt akar a Z generáció Egy 15 éves lány vonta felelősségre a világ vezetőit az ENSZ-klímacsúcson Folyamatosan fejlesztik a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését Mi köze a bokszeralsónak a tengerek megtisztításához?
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam