A szánkó és a kínai fokhagyma
A klímatudatosság jegyében tartottak rendhagyó természetismeret-órát a szegedi Arany János iskolában.
A nagymamám annak idején arról mesélt, telente mekkora havak voltak. Én viszont a 10 éve vásárolt szánkót jó, ha háromszor vettem elő eddig. Hogy lehet ez? A nagymamám valamire rosszul emlékszik? – tette fel a kérdést az Arany János Általános Iskolában a Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa.
A különleges természetismeret-órát a Csongrád Megyei Önkormányzat klímastratégiai programja alapján szervezték meg. A kötetlen természetismeret-órán a gyerekek három csoportban dolgoztak.
Építettek egy környezetbarát várost, melynek lakói elektromos járművekkel közlekednek, és megújuló energiákat hasznosítanak, majd kaptak két olyan feladatot is, melyekből a tanultakat akár a mindennapokban, otthon is tudják alkalmazni.
A komposztálós feladatnál kiválogatták, melyek a lebomló hulladékok, a környezettudatos bevásárlásról szóló gyakorlatnál pedig egyesével megnézték, hogy a különböző termékek honnan származnak. Így eldönthették, valóban szükség van-e például a kínai fokhagymára, melyet minden bizonnyal repülővel szállítottak hazánkba, mely a létező legkörnyezetszennyezőbb jármű.
A szegedi Arany János iskolában egyébként korábban sem volt ismeretlen a környezettudatos szemlélet: saját komposztálójuk van, szelektíven gyűjtik a szemetet, és a „fogadj örökbe egy kertszakaszt" kezdeményezésükben az iskola 25 osztálya épít madárbarát kertet az iskola kerítése mentén. Ahogyan Kissné Gera Ágnes igazgató fogalmazott:
az iskola mindennapi életét alakították át, hogy példát mutassanak a gyerekeken keresztül a családoknak is.
