Hogyan javíthatjuk a levegő minőségét az osztályteremben?

Az iskolákban a légszennyezésnek számos forrása van. A régebbi intézményekben az ólom-, azbeszt- és radonszennyezés mellett gyakori probléma a szivárgó tetők okozta penész vagy épp az omladozó vakolatból származó por levegőbe jutása, miközben a szintetikus építőanyagok és bútorok formaldehidet és egyéb ártalmas vegyületeket bocsátanak ki – olvasható a szervezet közleményében.

Az újonnan épült vagy felújított épületekben ezzel szemben a modern szellőzőberendezések jelentenek problémát, ezek működésével ugyanis ritkábban kerül sor, vagy teljesen megszűnik a természetes szellőztetés a termekben..

Mit tehetünk a kockázatok csökkentésére?

• Szellőztessünk! Nemzetközi és hazai felmérések igazolják, hogy azokban az iskolákban, ahol rendszeresen szellőztetnek a tantermekben, kisebb a légzőszervi, asztmás megbetegedésben szenvedő gyerekek aránya. A kültéri szennyező anyagok bejuthatnak az épületekbe, ezért a szellőztetéseket olyan időpontokra időzítsük, amikor a lehető legalacsonyabb a kültéri szennyezettség.
• Tartózkodjunk a szennyező anyagok használatától! A tanítási órákon, foglalkozások során leginkább az illékony szerves vegyületek levegőbe kerülése jelenthet problémát. A folyékony ragasztók helyett használjunk inkább stiftes változatokat.
• Növények kihelyezése: Számos faj képes a levegőből felvenni és lebontani az illékony szerves vegyületeket. Jó választást jelenthetnek például a könnyen gondozható tigrislevélfajok (Sanseveria sp.) és a szobai futóka (Epipremnum aureum).
• Takarítószerek helyes megválasztása: A tisztítószerek is ronthatják a levegő minőségét. Fontos, hogy a takarítószemélyzet jól ismerje az egyes készítmények helyes használatának módját, különös tekintettel a klórtartalmú vegyszerekre. Célszerű a takarítást nem az órák előtt, hanem az esti időszakban végezni.

A témában további tájékoztatást találunk a Levegő Munkacsoport honlapján.