A ma fagyos Antarktiszon fák zöldelltek, a tengerszint húsz méterrel magasabb volt, a globális átlaghőmérséklet pedig 3-4 Celsius-fokkal melegebb a mostaninál – ilyen volt a Föld, amikor a maihoz hasonlóan magas, sőt annál is jóval magasabb szén-dioxid-koncentráció volt a légkörben.
Óriási célt tűzött ki maga elé a MyForest nevű új magyar kezdeményezés: szeretne aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy dupla annyi erdő legyen a Földön, mint most. A szervezők tudományos kutatásokkal alátámasztott nézete szerint ez kellene ahhoz, hogy az emberiség nyerjen 10 átmeneti évet, amíg a karbonsemlegességet elősegítő fejlettebb technológiák megérkeznek.
Két hónapig tartó felerősítés után visszaengedtek a tengerbe egy Ausztráliában partra vetődött pingvint, amely mintegy 250 kilométeres kimerítő utat tett meg szülőhelyétől, Új-Zélandtól.
Úgy tűnik, mégiscsak érnek valamit a nemzetközi környezetvédelmi intézkedések: a BBC azt írja, 30 év után most sokkal kisebb lehet az ózonlyuk, mint korábban.
Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt, az Egyesült Államokban őshonos inváziós károsító, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti.
A dán TV2 televíziós csatorna szombaton egy állítólag egyedülálló projektnek ad teret: bár az adománygyűjtő műsor nem újdonság, ez lenne az első alkalom, hogy a nézőket arra kérik, egy grandiózus faültetési akciót támogassanak.
Halálba kergetett egy fiatal zergét egy drón Szlovákiában, a Chopok csúcsa közelében – írja szlovák híradás nyomán a Magas-Tátra.info Facebook-oldal.
Az északkelet-ausztráliai Queensland állam partjainál tapasztalt gyors ütemű csökkenést igen szokatlannak tartják az ausztrál kutatók és a szélesebb tudományos közösség. Az is meglepte őket, hogy a populáció csökkenését mutató adatokat megelőzően megszaporodtak a cápatámadások a Nagy-korallzátony térségében.
Kenyai, német és cseh tudósok augusztus 22-én nyertek ki tíz petesejtet két nőstény északi szélesszájú orrszarvútól, Najintól és Fatutól a kenyai Ol Pejeta vadvédelmi területen. A szakemberek pár nappal később tízből hét petesejten hajtottak végre mesterséges megtermékenyítést északi szélesszájú orrszarvúbikák lefagyasztva őrzött spermáit felhasználva.
A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltozatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik jele, hogy egyre több gólya marad itthon télen.
Az amazóniai erdőtüzek kapcsán Ferenc pápa dobta be ismét a köztudatba az esőerdők mint Földünk tüdeje kifejezést, Emanuel Macron pedig még tovább ment, amikor azt állította, ezekben az ökoszisztémákban képződik a légköri oxigén 20 százaléka. Részben ezekre reflektálva, részben az erdők pusztulásának hatásait elemezve mások egészen eltérő állításokat is megfogalmaztak egészen odáig, hogy – kissé kisarkítva – az esőerdőket nem tekinthetjük a bolygó tüdejének, nem termelnek plusz oxigént, és szén-dioxid-elnyelésük mértéke is kérdéses.
A 2011 és 2017 közötti időszakban 4896 bálna és delfin pusztult el a nagy-britanniai partokon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az előző hét évhez képest. Friss felmérések szerint csak 2017-ben ezer tengeri emlős vetődött partra a szigetországban, ami rekordot jelent a mérések hivatalos kezdete óta – írja a BBC hírportálja.
Tudósok szerint egy hatalmas angolna lehet a skóciai Loch Ness tóban élő állítólagos gigantikus szörny. Szerintük erre utal a tóból vett vízminták átfogó DNS-elemzése, amelyet a napokban mutattak be.
A következő húsz évben évente 22 millió, azaz 400 milliónál is több fát ültetnének el Írország lakói, hogy felvegyék a harcot a klímaváltozással szemben. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Európa egyik legkevésbé erdős országából fával dúsan borított területekben bővelkedő állammá váljanak.
Kolumbia, Bolívia, Ecuador és Peru elnöke, Suriname alelnöke, Brazília külügyminisztere és Guyana természeti erőforrásokért felelős minisztere a kolumbiai dzsungelben lévő Leticiában vett részt az egynapos csúcstalálkozón.
Pár napja érkezett a mályi Madármentő Állomásra ez a fiatal héja. Ilyen madár ritkán kerül be a madármentőkhöz, de akkor minden tiszteletet megadnak nekik. Ennek a példánynak lapockatörése van, emiatt ellátásra szorul – mint oly gyakran oly sok más madár is, amely a mályi Madármentőbe kerül.
Ha a veszélyeztetett fajok illegális kereskedelméről hallunk, többnyire elefántcsont-, orrszarvútülök- és tigriskarom-szállítmányok képe sejlik fel előttünk, pedig a világszerte legnagyobb mennyiségben és nyereséggel csempészett természeti érték nem az állatvilághoz köthető.
A vándorló madarak a klímaváltozás vesztesei, de az enyhébb telek több fajnak is kapóra jöttek. A tanulmányozott madárfajok egyharmadának jövőjére hosszú távon is hatással lesz a jellemző időjárás átalakulása.
Fával ültették be a klagenfurti Wörthersee-stadiont, a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszínét egy művészeti akció részeként. A For Forest nevű projekt keretében csaknem 300 nagy méretű, esetenként 14 métert is elérő fából raktak ki a 32 ezer férőhelyes stadionban egy különböző fafajtákból álló „európai erdőt”, amelyet vasárnaptól látogathat ingyenesen a nagyközönség.
„Dalversenyre” gyűlnek össze a hosszúszárnyú bálnák Új-Zéland legészakibb vizeiben minden évben. A kutatók szerint az állatok bemutatják dalaikat, és új dallamokat tanulnak egymástól.Ez is érdekelhet...
Norvégiában már rég rájöttek, hogyan kellene védekezni a tömegturizmus ellen
Büntetőadóval fognák vissza a húsfogyasztást Németországban
Sokat tanulhatunk az alumíniumdobozok sorsából
USA: Elutasította a bíró a kormányt perelő klímaaktivista fiatalok keresetét
Környezetbarát műanyagot készítenek talajbaktériumok
Zenesarok
Elégia a pusztuló erdőkért
Programajánló
Szelfizz és nyerj a szelektív kukáknál!
Klímavédelem
A véltnél gyorsabban melegszik a Föld
Építs okosan!
Akik falra másznak a sivár és szürke városoktól
Programajánló
Erdővarázs a Szabadság téren
