Nagy bajt jelez három delfinfaj drámai fogyása Ausztrália Darwin térségében. A kutatók a csökkenés okát a klímaváltozásban és az egyre növekvő víz alatti zajban látják.
Több mint száz éve éltek legutóbb Új-Dél-Walesben erszényesnyulak, most azonban egy csapatnyi, fogságban született és nevelkedett egyedet szabadon engedtek Narrabri város mellett.
Katasztrófafilmbe illő jelenet volt, amikor július 26-án egy több mint ötezer méteres forgó füst- és lángoszlop jelent meg a kaliforniai Redding városánál, és most már azt is tudjuk, hogy mi okozta a pusztító tűztornádót, ami egészen más, mint az erdőtüzek hője által létrehozott tűzörvények.
Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul. A biológiai sokféleség csökkenésének hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál.
Idén 98 szibériaitigris-kölyök született a világ legnagyobb tenyészközpontjában, az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartományban. A Harpinban lévő szibériaitigris-parkban több mint ezer szibériai tigris él. Cikkünkben rövid riport is látható a kis tigriskölykökről.
A műanyag jelenléte az óceánokban egyre nagyobb fenyegetést jelent az élővilág számára – szinte megfojtja azt. Egy új kutatás szerint a műanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élő állatok viselkedését, és sebezhetőbbé váltak.
Követhető példa az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének programja. Tavaly középiskolák udvarán, a napokban pedig napközik és a városi bölcsőde kertjében ültettek el gyümölcsfákat: fiataloknak és gyerekeknek, „a jövőbe vetett hit” gondolatával..jpg)
A Meteorológiai Világszervezet megerősítette azt az ausztrál előrejelzést, amely szerint a következő hónapokban kialakul az El Niño néven ismert időjárási anomália, ami a világ egy részére borzalmas esőzéseket, más részére iszonyú kánikulát hoz.
A biológiai sokféleség drasztikus csökkenésének pusztító következményei lehetnek az emberiségre – figyelmeztet hétfőn kiadott jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Miközben a klímaváltozás miatt a jegesmedvék populációja sok helyen veszélyeztetett, addig Alaszka közelében, az Egyesült Államok és Oroszország közötti Csukcs-tenger térségében erős és nagy létszámú, 3000 fős jegesmedve-populációról számolt be egy tudományos kutatás.
2017 augusztusa és 2018 júliusa között nagyjából egymillió futballpályányi erdőt vágtak ki Brazíliában – jelentette be a Greenpeace. Összesen 7900 négyzetkilométernyi fás területet taroltak le, ez 13,72 százalékos növekedés a korábbi adatokhoz képest. Az esőerdővel borított Amazonas-medence 60 százaléka Brazíliához tartozik.
Soha senki nem fogott még ekkora pontyot, és ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az egész világra. Mindenkit megdöbbentett a több mint 51 kilogrammot nyomó hal. A szerencsés horgász egy külföldi turista. (Videóval.)
A klímaváltozás miatt nemcsak a nyarak lehetnek forróbbak több mint 5 fokkal, hanem a telek is melegebbé és esősebbekké válthatnak a szigetországban a 2070-es évekre. Emellett az emelkedő tengervízszint komoly áradásokat eredményezhet.
Végtelen, sivatagos síkságról küldött felvételt az európai idő szerint hétfő este, közel 7 hónapos út után a Mars felszínét elérő InSight űrszonda. Pár perces videó is felkerült a világhálóra a landolás előtti feszült, és a leszállást követő örömteli pillanatokról a NASA-központból.
Megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A lombikprogramban fogant két kislányt valószínűleg immunissá tette a HIV-vírus ellen a kísérletet végrehajtó kínai kutató, Ho Csien-kuj. A tudományos közösség elhatárolódik a tettől, és emberkísérletnek minősítette a beavatkozást.
Ausztrálok százait telepítették ki otthonaikból a bozóttüzek miatt az ország északkeleti részén található Queenslandben.
Az állatok tömeges partra vetődést követően pusztultak el a hétvégén Új-Zéland távoli, déli, a Stewart-szigetnél lévő partszakaszán. A tengeri emlősöket egy közelben kempingező túrázó fedezte fel a hétvégén, de mire megérkezett a segítség, a delfineknek legalább a fele elpusztult már. A többieket pedig kénytelenek voltak elaltatni.
Bár örök kérdés marad, hogy a történelem számos korszaka közül melyik volt a „legrosszabb” (háborúk, járványok, éhínségek, természeti katasztrófák, népirtások), a Harvard Egyetem kutatója, Michael McCormick régész és középkor-szakértő egy nemrég megjelent tanulmányban arra a megállapításra jutott, hogy a Kr. u. 536-os év volt a legpusztítóbb év az emberiség történelmében.Ez is érdekelhet...
Jelen a jövőben: már javában zajlik a digitális transzformáció az energiaszektorban
IEA: Emelkedik az iparosodott országok szén-dioxid-kibocsátása
Katasztrofális következménnyel járhat az óceánok felmelegedése
A kaliforniai erdőtüzek fénye rávilágít a klímaváltozás valódi kockázataira
Hány repülőgép repült összesen egy rekordot megdöntő napon?
Természet
Csaknem rekordmeleg volt az idei ősz
Gyerekszoba
Nem tabu – így beszélj a gyerekkel a pénzről
Lencsevégen
Föld alatti csillagos égbolt
Házi mozi
Jean Giono: Az ember, aki fákat ültetett
.jpg)
Egészség
Láthatatlan, globális kór: a magány
Mezőgazdaság
Új lehetőségek a precíziós ültetésben
Klímavédelem
Élő Bolygónk mobilapp: neked fejlesztve!
