A pompás királylepkék kizárólag selyemkóróval táplálkoznak, ám a növény eltűnőben van egyebek között a fokozott gyomirtóhasználat miatt.
A klímaváltozásnak Magyarországon is vannak, illetve lesznek súlyos hatásai és következményei. Érdemes áttekintenünk, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti erdeinket.
Mikor a kutyaimádó Sean McCormack először meglátta Tiny-t egy koszos utcán Taiwanban, nem tudta, mit gondoljon. Felmérve a szörnyű állapotát, úgy tűnt, hogy a kutyust az utcán hagyták elpusztulni. De Seannak és a többi szerető gondozónak hála, Tiny sorsa gyökeres fordulatot vett.
A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája. Az Aucklandi Egyetem kutatóinak elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni.
A súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) vadon élő példányainak növekvő száma azt jelzi, hogy eredményesek az orvvadászat miatt a kihalás szélére került faj megóvását célzó erőfeszítések.
A közútkezelők és a pillangók egyaránt profitálnak abból az új gyakorlatból, ami a ritkább nyírásnak és a széna elszállításának köszönhetően burjánzó fűtengerből a vadvirágok színpompás szőnyegévé változtatta a brit utak partjait.
Az Eurostat felmérése alapján készített infografika arról, hogyan alakultak 2015-ben az erdő- és egyéb erdős területek Európában, az országok összterületének százalékában.
Közép-Ázsiában és Délnyugat-Szibériában őshonos lilebíbicet (Chettusia gregaria) figyelt meg a Kiskunsági Nemzeti Park egyik munkatársa Baks mellett. A madárritkaság eddig csupán néhány alkalommal fordult elő Magyarországon.
Kezdi belátni az emberiség, hogy a fák, az erdők megőrzése, gyarapítása létkérdés számára.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető. Az első esetekre márciusban lehet számítani, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat.
A járvány kevés pozitív hatásainak egyike. Bárcsak akkor is sikerülne vigyázni rájuk, amikor visszatér az élet a városba!
Az elárasztott falu őreként emlegetett cseh résztvevő, a Cseh–Morva-fennsíkon egy sziklanyúlványon élő erdei fenyő győzött az Európai Év Fája versenyen.
A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket.
A klímaváltozás hatásainak felmérésével, előrejelzésével kapcsolatban az egyik legnagyobb nehézség, hogy a mindennapi életben jól működő logika egy ponton túl csődöt mond. Ha a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, akkor hatásai is fokozatosan jelennek meg, így van idő az alkalmazkodásra – sokan így képzelik...
Az elmúlt évtizedekben a legmagasabb napi hőmérséklet értékei a Kalahári-sivatagban is emelkedtek. Az új körülmények között a könnyen kiszáradó rókamanguszta-kölykök a csoportok közös gondoskodása ellenére sem gyarapodnak megfelelően, és gyakrabban is pusztulnak el – derül ki egy új kutatás eredményeiből.
Tavasszal, a költési időszak kezdetén megzavarodó madarak épületek, autók ablakait, tükörfelületeit támadhatják – amit azonban az ő megóvásukat szolgáló lépésekkel megelőzhetünk.
Gyorsan pusztulnak a németországi fenyvesek, ami a helyi erdészeket is meglepi. A probléma kiváltó oka az elmúlt években tapsztalható rendkívül száraz időjárás, és a rekord meleg, ami miatt a fák legyengültek, és kitetté váltak a szú károkozásának. A klímaváltozás miatt a német szakemberek tehetetlenek, nem tudják kontrollálni a kártevők terjedését, a fenyvesek pusztulását.
A természetvédelem, egyszersmind a nehéz anyagi helyzetben lévő őslakos családok támogatása terén is példás döntéssel állt elő az ausztrál kormány: jelentős összeggel támogatják ugyanis egy, az őslakosokból álló vadőrhálózat kiépítését és működtetését.
Állatkertekben igazi ritkaságnak számító veszélyeztetett patás, mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban. A világon mindössze 3500 él, 160 példány állatkertekben, közülük immár nyolcat Nyíregyházán tekinthetnek meg az érdeklődők.Ez is érdekelhet...
Természet
Jane Goodall videóban üzen
Könyvajánló
E-könyv – Tenger a tengerben – A Sargasso-titok
Közlekedés
2050-re minden második autó elektromos lehet
Tudatos vásárlás
Most különösen fontos – vegyél hazait!
Oktatás
Újabb muníció a távoktatáshoz
.jpg)
Dizájntrendek
Ismét kiderült: nem minden hulladék, ami annak látszik
Dizájntrendek
Installációval üzentek a Világgazdasági Fórumnak
