Tovább nő az erdőterületek nagysága Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, tavasszal több mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járul hozzá az erdőségek növeléséhez az Északerdő Zrt.
Békák ezreinek vándorlási útvonala keresztezi az észt főváros, Tallinn egyik utcáját, ezért két hétre lezárták a forgalom elől.
A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik. Spanyolországban is egyre többen vándoroltak ki a városból vidékre a tavalyi pandémia után, ők is segíthetnének a hagyományos állattartás visszaállításában.
Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet, és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét.
A felmelegedés veszélybe sodorta az ausztráliai Heron-szigeten élő tengeri teknősök populációját, mivel a magas hőmérséklet hatására a tojásokból túlnyomórészt nőstények kelnek ki. 
A hat tokhalféléből kettő már kihalt, négy súlyosan veszélyeztetett. Az elmúlt öt évben a természetvédők 214 orvhorgászati esetet dokumentáltak a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren. Minden harmadik tokhaltermék illegális kereskedelemből származik. A dinoszauruszokkal egy időben kialakult tokhalfélék utolsó európai menedéke a Duna alsó szakasza.
Állatvédők és üzletemberek fogtak össze Mexikóban, hogy kiszabadítsanak egy negyvenéves volt cirkuszi elefántot, amely hat éve láncra verve és magára hagyatva tengette nyomorúságos életét a Jalisco állambeli Guadalajarában.
Egyre gyakrabban kerülnek veszélybe az orangutánbébik Borneó szigetén. A Borneói Orangutánmentő Alapítvány (BOSF) közlése szerint február közepe óta három, 6-10 hónapos állatot kellett megmenteni, melyek anyját valószínűleg megölték.
A kutatók három évvel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy a veszélyeztetett északi simabálnáknak abban az évben egyáltalán nem volt szaporulatuk, amire az előző három évtizedben nem volt példa. Most biztató jelnek tartják, hogy 2015 óta a legnagyobb létszámú szaporulatot figyelték meg.
Szaúd-Arábia az egyik legszárazabb ország a világon. Területén nincsenek állandó folyók és tavak, az éves csapadékmennyiség a legtöbb régióban nem haladja meg a száz millimétert, nyáron tikkasztó a hőség. A több mint kétmillió négyzetkilométernyi ország alig 1,3 százalékát borítják erdőségek. Ezen szeretnének változtatni.
Mintegy 4,2 millió hektárnyi őserdő veszett oda 2020-ban a trópusokon, ami 12 százalékos növekedés az előző évhez képest. Brazíliában, Kongóban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.
A vadorzás és az élőhelyek elvesztése miatt a kihalástól fenyegetett kategóriába került az erdei elefánt (Loxodonta cyclotis) a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján. Ez a legveszélyeztetettebb kategória a három fokozat közül. 
A potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság, valamint az önkormányzatok figyelmébe a Magyar Madártani Egyesület (MME) azért, hogy ezeken a helyeken ne tudjanak fészket rakni a partifecskék.
Tavaly 64 barna medvét, köztük 16 bocsot számoltak össze a francia Pireneusokban. A megfigyelések kezdete óta még soha nem fordult elő, hogy egyetlen évben kilenc almot találjanak.
Egyre nagyobb területen vannak jelen a grizzly medvék az amerikai Sziklás-hegység egyes részein, de továbbra is védelemre szorulnak – állapították meg a szakemberek, akik szerint az ország egyetlen más térsége sem alkalmas a ragadozók újra-betelepítésére.
Az év második felében történhet meg az állatok felmérése, addig a létező uniós kvóták alapján lehet kiemelni vagy kilőni a gondokat okozó medvéket. Mind a beavatkozással, mind az állomány ritkításával számolnak a környezetvédelmi minisztériumban.
A fenyegetett helyi fajok védelmére és tenyésztésére szakosodott, a Himalája déli részén működő dardzsilingi állatkertbe költözik a debreceni állatkert egyik vörös pandája.
Az elmúlt több mint két évtized erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült visszahozni a kihalás széléről az északi-szigeti kokakót, Új-Zéland egyik ikonikus madarát. Jelenleg 2000 költőpár élhet a titokzatos erdei madárból, míg a megóvásukra irányuló erőfeszítések kezdetén már csak mindössze 330 pár volt belőle.
Egy ausztrál öbölben megvalósított kísérlet igazolta, hogy a csúcsragadozók jelenléte meghatározó szerepet játszik az élőhelyek egyensúlyának fenntartásában és a klímaváltozással együtt járó káresemények utáni regenerálódásukban.Ez is érdekelhet...
Házi mozi
Amiről a fák suttognak (természetfilm)
Járműipar
Egy csapatban a jövő üzemanyagaiért
Klímavédelem
Megsokasodtak a villámcsapások az északi sarkkörön
Klímavédelem
Egyre szeszélyesebb áprilisok várnak ránk
Zöld mobilitás
Egyre bicajosabb város Budapest
Természet
Miért verik a gorillák a mellkasukat?
Mindenki Mindenkiért
650 élelmiszercsomag talált gazdára április elején
Energia
Norman 2030-ra piacra kerülhet
Mindenki Mindenkiért
Béres-cseppet ajándékoztak egy budapesti kórház Covid-osztályos dolgozóinak
