A Sussexi Egyetem kutatóinak vezetésével először készült vörös lista a kihalással fenyegetett brit emlősökről. A dokumentum szerint 47 őshonos emlősből 11 áll a kihalás szélén.
Felmérték a feketególya-állományt a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Volt, ahol az átlagnál kevesebb fiókát neveltek fel a gólyák, de az is előfordult, hogy a kisgólyák valamilyen ragadozó madár áldozatává váltak. Kilenc pár, tizenkét fióka a dél-alföldi feketególya-mérleg.
Július végén elindult a nyári meteorszezon. Várhatóan fényes meteorokat, tűzgömböket figyelhetünk meg az égen, augusztusban pedig jönnek a Perseidák, az év egyik leglátványosabb csillaghullásával. A legtöbb raj esetében a legjobb meteoros időszak a hajnal előtti órákban van.
Ritka szemeslepkéket találtak hazánk legkeletibb erdejében, olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Facebook-oldalán.
Egyre több erdőtűz pusztít a világ legnagyobb trópusi mocsárvilágában. 2020 első felében, januártól július 23-ig több mint háromezer tüzet regisztrált a brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet, ami az előző évhez képest 201 százalékos növekedést jelent.
A kis őrgébics, a sordély és a cigánycsuk szállt ringbe a jövő évi Év Madara címért. Az interneten bárki szavazhatott július 1. és 27. között. Összesen 9871 voks érkezett, ebből 3884-et a cigánycsuk kapott. A második helyen az őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.
A turbánliliom június–július környékén virágzik, védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft egyedenként. A nevét természetesen virágának jellegzetes alakjáról kapta: amikor kinyílt, a szirmok nagy ívben visszahajlanak. Színük rózsaszín, bíboros, sötétebb barna pöttyökkel.
A Kis-Sárréten idén némiképp növekedett a szalakótaállomány. Összesen 44 költőpárt regisztráltak, ebből 34 nemzeti parki területen, 10 pedig Natura 2000 területen költött. Tavaly a párok száma 42 volt. A fiókák nagy része kirepült, az elmúlt napokban már csak két odúban találtak a szakemberek fiatal madarakat.
Énekeskabócák dalától hangos az utóbbi hetekben a Balaton-part, de a rovarok a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt Budapesten is megjelentek. A mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajok egyre elterjedtebbé váltak az utóbbi években az országban, írta a Veol.
A The Guardian elemzése szerint az alapvető probléma az, hogy olyan nem őshonos állat- és növényfajok jelennek meg mindenfelé, amelyek előbb-utóbb elszaporodnak, ha pedig az őshonos fajok elérnek egy biológiai fordulópontra, onnan megállíthatatlan lesz a biodiverzitás csökkenése.
A tavaszi időszakot sújtó aszály miatt a legtöbb vízimadárfaj, köztük a kanalasgémek is rossz költési szezont zártak – jelentette be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, amely 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel, hogy mi történik a kanalasgémekkel az országban és a vonulási útvonalaikon.
Az ENSZ korábbi előrejelzésénél jóval kevesebb lehet a Föld lakosságra az évszázad végére. A tudósok szerint a világ 195 országából 183-ban annyira csökken majd a születések száma, hogy bevándorlás nélkül nem lesz fenntartható a népességszám. Az évszázad végére többpólusú világ fog kialakulni, amelyben a legfontosabb hatalmak India, Nigéria, Kína és az Egyesült Államok lesznek.
Kutatók szerint a „funkcionális kihalás” nem jelenti azt, hogy ezeken a korallzátonyokon soha nem fordulnak elő cápák, de már csak elvétve, olyan ritkán, hogy nem tudják ellátni többé az ökoszisztémában betöltött szerepüket.
Az egyre magasabb területekre vándorló növények életfeltételei ugyanakkor minden valószínűség szerint nem csak a klímaváltozás miatt romlanak.
Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék. A zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni, a lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül. Egy új tanulmány szerint e csúcsragadozók sorsa már a század végére megpecsételődhet. 
„Afrikában volt a legnagyobb az éves nettó erdőveszteség 2010 és 2020 között, 3,9 millió hektárral. Afrikát Latin-Amerika követte 2,6 millió hektárnyi erdőveszteséggel” – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Két különböző faj keveredéséből született hibrid delfinbébit mutattak be hétfőn a japán Taidzsi delfináriumban.
A szakemberek szerint azon hetven őshonos fajból, amelyek természetes élőhelyének jelentős hányada a 2019-2020-as bozóttüzek sújtotta térségbe esett, 21 már eleve a kihalással fenyegetettek közé tartozott. Ilyen például a Sminthopsis aitkeni nevű apró, egérszerű erszényesfaj, valamint a hosszúlábú potoró.
A koronavírus-járvány miatt a világ számtalan országa vezetett be az emberek mozgását korlátozó intézkedéseket. Sok helyen az emberi aktivitás minimalizálódásával párhuzamosan az egyéb élőlények (elsősorban az állatok) szinte azonnal, nagyobb számban megjelentek. A járvány elején az ilyesféle beszámolók szinte elárasztották az internetet, de akadt köztük hamis hír is.Ez is érdekelhet...
Lencsevégen
Elő a fényképezőgéppel! – Madaras fotópályázat
Járműipar
Tesla-motort kapott Magnum Ferrarija
Mindenki Mindenkiért
Közös erővel a gördülékenyebb új tanévért
Csináld magad!
Egy PET-palack is felüdülést hozhat az eltikkadt kertednek
Mindenki Mindenkiért
Hatalmas mennyiségű adomány gyűlt össze a Tesco rendkívüli élelmiszeradomány-gyűjtő kampányában
Klímavédelem
A klímavédelem előrébb való, mint a kényelem
Ökokalkulátor
Magyar applikáció a villanyautósokért
Építs okosan!
Önfenntartó ház, hulladékból
