Minden egyes Celsius-fok, amellyel növekszik a világ vizeinek hőmérséklete, 5 százalékkal csökkenti a tengeri állatok mennyiségét, és 17 százalékkal a vizek élővilágát.
Az elmúlt 250 évben közel 600 növényfaj tűnt el a Föld felszínéről, a növények kihalása pedig ötszázszor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne – írja az MTI egy új tanulmányban közzétett számok alapján.
Szerda délután egy ismeretlen elkövető kockakővel ütötte agyon a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik görög teknősét, amelyet már nem lehetett megmenteni. Az állatot a gondozók a zárás előtti állományszemle idején találták meg, de a sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az állatorvosok már nem tudtak segíteni rajta, így az elaltatása mellett döntöttek.
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Programban egy kevésbé ismert növényfaj, a védett szennyes ínfű állományfelmérését végezték a Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) munkatársai májusban. Közben egy két évszázada nem látott orchideafaj egyetlen példányára is rábukkantak.
A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) június 8-a, az óceánok világnapja alkalmából a tengeri emlősök, madarak és a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú tengerifűmezők valós védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet.
A brazíliai amazonasi esőerdők területén az erdőirtás az eddigi legmagasabb szintre emelkedett azután, hogy Jair Bolsonaro elnök szabad utat engedett a fakitermeléseknek, a területalapú mezőgazdaságnak és bányászatnak. Az Amazonas medencéje csak májusban 31 nap alatt 739 négyzetkilométernyi területet vesztett el. Ez a mennyiség a műholdas megfigyelő rendszerek adatai szerint percenként két futballpálya méretével egyenértékű.
Tóth Bence Péter építészmérnök mesterdiplomájára készülve egy fecske-látogatóközpontot tervezett a Szegedi Vadaspark tavához. Szép lenne, ha valóban elkészülne.
Az emberi terjeszkedés és a vadászat egyre kisebb erdei „szigetekre” szorítja vissza a csimpánzokat – figyelmeztettek neves primatológusok egy németországi konferencián. A világ negyven csimpánzszakértője közös felhívást adott ki, melyben felszólítottak az emberrel 98 százalékban egyező DNS-ű faj megmentésére.
Két borjúval gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark európai (Bison bonasus) és amerikai (Bison bison) bölénycsordája. A szabad természetből kipusztult európai bölényeket állatkertben élőkkel próbálta helyettesíteni a Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság – sikerrel.
A skót környezetvédelmi ügynökség múlt héten figyelmeztette a lakosságot, hogy a klímaváltozásnak apokaliptikus következményei lehetnek az országra nézve: ha nem változtatnak a dolgokon, úgy a talajerózió miatt erdők sokasága pusztulhat ki, madárfajok tűnhetnek el, és az ország egyik legismertebb terméke, a whisky gyártása is veszélybe kerülhet.
Több mint 4400 hüllőt mentettek meg, valamint tucatnyi bűnözőt őrizetbe vettek egy illegális vadkereskedelem elleni nemzetközi akcióban. A Hóvihar (angolul Blizzard – szójáték a lizard, vagyis gyík szóval) fedőnevű, több mint egy hónapon át tartó művelet összesen 22 országot érintett.
Búvárok megkezdték a ciprusi tengervizekben elszaporodott tűzhalak szervezett kiirtását, a térségben nem őshonos faj ugyanis nemcsak a Földközi-tenger biodiverzitását fenyegeti, mérge az emberekre is veszélyes.
Nem ölnek le egy Lengyelország nyugati részén 10 éve szabadon kóborló tehéncsordát. A mészárlás tervének hírére az állatvédők akciót hirdettek, majd országos üggyé vált a kérdés. Végül az ország államfője és a kormánypárt vezetője is szót emelt a megmentésük érdekében.
Évtizedek óta először figyeltek meg teknősöket azon a tengerparton, mely nem is olyan rég még India legszemetesebb, legelhanyagoltabb strandja volt. Mumbai Versova nevű strandja az elmúlt két évben tisztult meg az önkéntesek elképesztő összefogásának köszönhetően.
Az Ausztrál Koala Alapítvány arra figyelmeztet, hogy olyan kevés koala él a világon, hogy a faj gyakorlatilag kihaltnak számít. Bár még 80 ezer egyed él vadon, ez a példányszám ahhoz nem elég, hogy a koaláknál fellépő tipikus betegségek és születési rendellenességek mellett új generációnak adjanak életet.
A környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkjában, ahol ünnepélyes keretek között adták át az új, a Kárpát-medencében őshonos háziállatok bemutatására alkalmas területet.
Egy fehér bundájú óriáspandát sikerült lefilmezni a délnyugat-kínai Wolong Nemzeti Parkban egy kitelepített állatmegfigyelő kamerával – adta hírül a Szecsuán tartományban lévő természetvédelmi terület vezetése.
A berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálta. Ez a jégkorszakból hátramaradt rágcsáló nagy számban él a magasan fekvő alpesi réteken. A tudósok arra voltak kíváncsiak, milyen hatása lehet a klímaváltozásnak a jelenleg is létező élőlényre.
Állatvédők reggeliztek a gorillákkal egy időben, az állatok kifutóját határoló üvegfal látogatói oldalán a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2019. május 22-én. Az asztal egyik fele a gorillák férőhelyén, az üvegfalon túl, a másik vége a látogatótérben, az üvegen kívül volt, de egyforma étellel megterítve. Az eseménnyel a Jane Goodall Intézettel közös mobiltelefon-gyűjtő akcióra hívták fel a figyelmet.
Az emberi kultúra kezdeteitől velünk élő igény, hogy emléket állítsunk azoknak, akiket elveszítettünk, és hogy létezésünknek nyoma maradjon.Ez is érdekelhet...
Gyerekszoba
Dal a gyerekeknek a szelektív hulladékgyűjtésről
Hulladék
Kanada is lépett
Hét mérföld
Fedezd fel! – Spartacus-ösvény (videó)
Agrárium
A klímaváltozás nyertese: a mangó
Tudatos vásárlás
Íme az ehető csomagolópapír
Klímavédelem
Teafilterek a klímakutatás szolgálatában
Víz
Szennyező luxus
Építs okosan!
Parkoló helyett paradicsom – Amszterdam zöldülőben
Programajánló
A kihaláshoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve
