2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Vízerőműbumm aggasztó mellékhatásokkal

A vízenergia használatával elkerülhetjük a levegőszennyezést. Ugyanakkor az ehhez szükséges gátak élővilágára gyakorolt hatásai már nem ennyire örömteliek. A Nyugat-Balkánon zajló vízerőműbumm következményeit vizsgáló jelentés komoly veszélyekre figyelmeztet. A veszélyeztetett fajok némelyikét csak idén fedezték fel a kutatók.

Egy új kutatás eredményei szerint a Balkánon zajló vizierőmű-fejlesztések megháromszorozódása veszélybe sodorja a terület állatvilágát. A tervezett 2800 gát több mint harmada védett területen létesülne,  ami a hegyi folyók eltűnésével és a biodiverzitás csökkenésével fenyeget.

Szlovéniától Görögországig mintegy 2800 gát építése van tervben, amelyek 37%-a nemzeti parkokban, illetve Natura 2000-es védettség alá eső területeken épülne fel.

Fotó: Euronatur Foundation/RiverWatch/Save the Blue Heart of Europe

A Fluvius, egy ENSZ-, illetve EU-s hátterű projektek vizsgálatára szakosodott tanácsadó iroda kutatása alapján, míg 2015-ben 61 erőmű létesítésére került sor, jelenleg már 187 építkezésen zajlik az új meder kialakítása.

A kutatást megrendelő River Watch nevű szervezet igazgatója, Ulrich Eichelmann szerint a hegyvidéki viszonyok között megvalósuló kis léptékű projektek a várakozásokkal ellentétben katasztrofális hatást gyakorolnak a környezetre.

Sok halfaj és rovar, így az álkérészek és a szitakötők számára ez a véget jelentheti. 

A Isoperla vjosae nevű álkérész fajt Albánia ikonikus folyóján, a Vjosán ebben az évben fedezték fel. A 25 tudós részvételével lezajlott expedíció során egy további, a tudomány számára eddig ismeretlen halfajt is találtak. A „gátcunami”, ahogy Eichelmann illusztrálja a helyzetet, az új fajt is elsodorhatja, csakúgy, mint a dunai galócát és a Salmo peristericust. 

A tudósok a Vjosa folyót egy kiemelkedően egyedi és dinamikus ökomennyországként jellemezték, amely sok olyan fajnak nyújt menedéket, amelyek Európa más tájairól már eltűntek.

Az energiaügyi minszter nem ért egyet

Damian Gjiknuri albán energiaügyi miniszter a Guardiannak nyilatkozva kijelentette, a két Vjosán tervezett megagát esetében folyosók, kerülő utak révén biztoított lesz a halak szabad közlekedése.

„A tervek a gátak vizi állatvilág mozgására gyakorolt hatásának minimalizására alkalmazott legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alapján képszültek” – mondta el.

Gjiknuri vitatja a jelentés eredményeit, érvelése szerint csak két megagát építése van tervben Albániában, többségében átfolyó vizes létesítményekről van szó.

Az olcsó erőművek ára

Mivel ezek teljesítménye nem éri el a 10 MW-ot, létesítésük nem kötött környezeti hatásvizsgálathoz. Kis méretük miatt jellemzően nincs keret a kárenyhítésre, ugyanakkor az alacsony költségek lehetővé teszik, hogy

a folyók mentén szakaszosan turbinák tömegei jelenjenek meg, ezzel súlyos, összeadódó hatásokat előidézve.

A gátak nem csak az állatvilágot helyezik nyomás alá, társadalmi konfliktust is generálnak a kisgazdaságokon élők és a nagy energiavállalatok között, ami komoly összetűzésekhez, sőt halálesethez is vezetett már.

Albánia mellett Szerbiában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is sorra létesülnek az erőművek. 

Damian Gjiknuri elmondta, az albán kormány kötelezettséget vállalt egy nemzeti park kijelölésére a Vjosán épülő megagát feletti folyószakaszra, ami útját állhatja a további erőművek létesítésének.

Neked ajánljuk
A népszerűség átok a veszélyeztetett állatok számára A hivalkodó krokodil most kicsit háttérbe húzódik Száraz tények: át lehet sétálni a Tigrisen Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: theguardian.com
Vissza
Hírfolyam