2018. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jaguárok fogyatkozó birodalma

Észak- és Dél-Amerika rejtelmes nagymacskája, ősi jelképállata szorongatott helyzetbe került. Királyian nemes, ugyanakkor kérlelhetetlen, gyilkos erejű vad. A folyó vizében, az erdő talaján és a fák magasában egyaránt otthonosan mozog. Ha azonban nem teszünk ellene, élőhelye pusztulásával ő maga is mindörökre eltűnik.

Szeme ragyog a sötétben. Harapása minden nagymacskáé között a legerősebb. Üvöltése épp oly félelmetes és erős, mint ő maga.

A jaguár évezredek óta egy másik, jelképes alakjában is létezik. Elterjedési területe nagy részén, az Egyesült Államok délnyugati részétől Argentínáig uralja a Kolumbusz előtti bennszülött kultúrák művészetét és tárgyi emlékeit. Az olmékok, a maják és az aztékok is istenként tisztelték a jaguárt; az inkák jaguárt faragtak templomaikra, trónjaikra, edényeik fülére, láma csontjából faragott kanalukra. Már a Peru területén Kr. e. 900 körül fölbukkant chavínok is jaguár képmását szőtték kendőikbe és halotti lepleikbe. Egyes amazóniai népek jaguárok vérét itták, szívét ették, bundáját viselték. Számos bennszülött törzs hitte úgy, hogy az ember jaguárrá változhat, a jaguár meg emberré. Az északnyugat-kolumbiai deszanák hitvilágában a jaguár a Napot testesítette meg. A tukanók azt mondták: ha jaguár üvölt, jön az eső. A maják nyelvében a balam szó egyaránt jelenthetett jaguárt, papot, varázslót. A bolíviai mojók sámánjelöltjei között tetemes előnnyel indult, akiről tudvalevő volt, hogy túlélte a jaguár támadását.

Ez az ősi és bensőséges kapcsolat máig lépten-nyomon megnyilvánul, noha a jaguár elterjedési területe ma már alig félakkora, mint hajdanában volt. A mexikói Chilapa de Álvarez városka lakói a Tigrada ünnepen, augusztusban jaguármaszkban és jaguárpettyes jelmezben vonulnak az utcán, Tepeyollotl jaguáristenhez fohászkodnak esőért meg gazdag termésért. Perui sörmárka dobozán, törülközőkön, pólókon, hátizsákokon, autókon, halüzletek cégérén is ott díszeleg a vicsorgó jaguár képe.

De mi veszélyeztetheti ezt a fejedelmi ragadozót? A cikk teljes terjedelmében a National Geographic decemberi lapszámában olvasható.

Neked ajánljuk
Megzavarja a hím bálnák énekét az óceánjárók zaja Az állattartás bizony felelősség A világ egyik legszebb barlangja – a chilei márványbarlang Napsütésben a szemét is a klíma ellen fordul Zero waste bevásárlózacskó
Tovább a forrásra: natgeo.hu
Vissza
Hírfolyam