2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az év madara a vándorsólyom

A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.

A  vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett a legelterjedtebben használt solymászmadár volt.

Vándorsólyom Fotó: Majercsák Bertalan

A szédületes sebességéről széles körben ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, 38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú. A vándorsólyom igazi világpolgár, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszon nem fordul elő, illetve nincs még adata Új-Zélandról sem. Elterjedési területén foltszerűen hiányzik a sivatagi és esőerdei zónákból.

Az elsősorban hegyvidéken élő faj hazai állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető. Hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkelt nagy számban.

A második világháborútól kezdve a fejlett országokban, elsősorban Észak-Amerikában és Európában növényvédő szerként széles körben alkalmazott DDT és dieldrin hatására a vándorsólyom világállománya az 1960-as évekre összeomlott. A felmérések alapján a költőpárok száma az eredeti 10%-ára esett, ami azt is jelentette, hogy egyes területekről, például hazánkból, teljesen eltűnt a faj.

DDT-spray Fotó: Wikimedia Commons

E vegyi anyagok a növényi magvakat fogyasztó zsákmányaikon keresztül bejutottak a sólymok – és más ragadozómadarak – szervezetébe, ott feldúsultak, és hatásukra felborult a madarak hormonháztartása. Megváltozott a viselkedésük, és emellett elvékonyodott a tojások héja is, így gyakorlatilag összetörtek a kotló madár alatt.

Bár a DDT használatát Észak-Amerikában és Európában az 1960-as évek végétől fokozatosan betiltották (1968-ban elsőként éppen hazánkban), a hatóanyag csak lassan ürült ki a környezetből és így a táplálékpiramisból. Emiatt, valamint az állománydinamikai törvényszerűségek miatt, az állomány csak évekkel később kezdett erősödni.

Fotó: Wikimedia Commons/ By Stewart Black from British Isles

Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó, múlt századi ismert költése 1964-ben, a Bükk hegység egyik sziklakibúvásos „kövén” volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban. Egészen 1997-ig kellett várni, amíg a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte hazánkat, és ismét megtelepedett a vándorsólyom Magyarországon. Azóta rendszeres fészkelő faj, amelynek állománya folyamatosan erősödik.

A sebesség bajnokai Fotó: youtube.com/ Red Bull
Tovább a forrásra: mme.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 2018 a földrengések éve lehet 35 év után először tűnt fel egy veszélyeztetett kisemlős Ausztráliában A bükki füvesember nyomában