2018. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Bivalycsordát hajtottak át a Kiskunsági Nemzeti Park területén

Csodálatos látványban részesülhettek ma azok, akik szemtanúi voltak a mintegy 120 állatot számláló csorda „téli hajtásának”. A bivalycsordát a Kelemen-széki vizes területeken hajtották át, Fülöpszállás közelében. A Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő szabadszállási Zab-széki téli szállásukról a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre költöztek át ideiglenesen az állatok.

A bivaly még alig száz évvel ezelőtt is igavonó háziállatunk volt, manapság azonban már inkább csak természetvédelmi területeken lát el fontos feladatokat. A bivalyt ugyanis a nemzeti parkokban a vizes élőhelyek kezelésére használják, hisz legeléssel és taposással segít karbantartani a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyeket.

Magyarországon a 15. század óta tenyésztik a bivalyt. A történelmi Magyarországon 1911-ben még több mint 155 000 bivaly élt, elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét.

Bivaly és bivajborjú a csorda áthajtásán Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A második világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, főleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát.

Neked ajánljuk
A havasi nyulakat is sújtja a klímaváltozás Feketetorkú szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon Már gyártanak lakásbarát kaptárakat Herczku Ágnes Volt egyszer egy bolygó – 4. rész: Genesis
Tovább a forrásra: orientpress.hu
Vissza
Hírfolyam