2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Juhász Árpád a felmelegedés következtében felerősödő szélsőséges időjárási jelenségekre figyelmeztet

A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be – erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. 

A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.

Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta: az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése, mint Európának. Észak–dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül „pillanatok alatt” lejutnak délre. Ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára – tette hozzá.

Washington, 2018. január 8.
A Jefferson-emlékmű képe tükröződik a Potomac folyó ártéri holtágának jegén
Fotó: MTI/AP/J. David Ake

A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. 

„Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele” – mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztben fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani. Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton, és most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz.

„Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik” – hangsúlyozta. A múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt a második eddigi legmelegebb év.

Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének. 

A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli. „Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén” – magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek. 

„Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni (...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni” – hangsúlyozta Juhász Árpád.

Neked ajánljuk
Narancssárga havon síelnek a kelet-európai hegyekben Moszkitók lepték el Észak-Karolinát a Florence hurrikán után Elhibázott mezőgazdasági politika vezetett a klímaváltozáshoz Megszépült a martonvásári kastély parkja Kitalálja, mivel működik ez a zseblámpa?
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam