2018. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Fagyilkos jövevények árasztják el az országot

Az utóbbi 20 évben Magyarországon több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. Leginkább tetvek, poloskák és kabócák érkeztek, közöttük vannak fagyilkos jövevények is. A rovarok rohamos, világméretű terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemmel függ össze. De az inváziós hatlábúak elterjedésében az éghajlatváltozásnak is szerepe van.

Tavaly márciusban egy PhD-hallgató 1732 példányát találta meg egy pár milliméternyi inváziós rovarnak, a tölgy csipkéspoloskának egy békéscsabai tölgyfa törzsén. „Általában csoportosan telelnek, de ez szélsőségesen nagy szám volt” – mondta az esetről Csóka György, akinek a vezetésével épp azt mérték fel, hogy a hideg mennyire állíthatja meg a rendkívül gyorsan terjedő rovart.

„A tölgy csipkéspoloskák megjelenése nagyon friss jelenség, nagyon foglalkoztat bennünket”

– mondta Csóka, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos tanácsadója, és alapvetően Mátrafüredről követi az inváziós erdei rovarok sorsát Magyarországon. Azokat a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos rovarokat nevezzük inváziósnak, amelyek környezetükre számottevő hatást gyakorolnak. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá, de sok példa van arra, hogy egyes fajok rendkívül jelentős károkat okozhatnak.

A magyarországi fásszárúakon észlelt inváziós rovarok legnagyobb részben Ázsiából és Észak-Amerikából származnak. Egyre növekvőbb ütemben jelennek meg nálunk,

az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben

(összesen mintegy 120 fajt észleltek fásszárú növényeken az elmúlt 130 évben). A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák közül kerülnek ki. A rovarok rohamos, globális terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. Főleg fából készült csomagolóanyagban, például raklapokban hurcolják be a rejtetten fejlődő lárvákat. Veszélyes ázsiai cincérfajok lárvái például keltek már ki Németországban gyerekbútorból, Horvátországban pedig ázsiai származású bonsai növényekből.

A globalizáció mellett az éghajlatváltozásnak is szerepe van az inváziós rovarok elterjedésében.

Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol az utóbbi években növekszik az erdőkárok gyakorisága és területe.

Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák ellenálló képessége gyengül, ezáltal könnyebben esnek áldozatául kártevők és kórokozók támadásainak. Ezzel egyidejűleg az enyhébb teleknek és a meleg, aszályos nyaraknak köszönhetően egyes kártevő rovarok elterjedési területe is észak felé tolódik. Számos olyan faj telepszik meg nálunk, amely korábban szinte ritkaságnak számított.

„A kemény telek és a csapadékos nyár nem kedvez a károkozóknak, az enyhe telek viszont megkönnyíthetik az áttelelést” – mondta Csóka György. A klímaváltozás hatására jó példa a gyapottok-bagolylepke, amely eredetileg Észak-Afrikában és Dél-Európában honos. Magyarországon negyven éve kifejezetten ritkaságnak számított. Az utóbbi évtizedekben azonban az enyhe telek és az aszályos nyarak miatt tömegesen elszaporodott, és rendszeresen károkat okoz a mezőgazdaságban, időnként pedig fiatal erdőállományokban is.

A teljes cikk a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
A kőkorszakiak életét is megnehezítette az éghajlatváltozás Túlélhetik a korallok a klímaváltozást Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Hazánkat is meghódítják a villanyautók Őszi színpompa a zirci arborétumban
Tovább a forrásra: greenfo.hu
Vissza
Hírfolyam