2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Tudja-e, hogy hol található Magyarország egyetlen valódi őserdeje?

Az utolsó eljegesedést követő évezredekben a jelentősen enyhébbé vált klíma miatt kiterjedt erdőségek borították az európai kontinenst. Napjainkra szinte semmi sem maradt meg a jégkorszak után uralkodó növényi társulásokból, az egykori őserdőkből. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi őserdő, a civilizáció előtti idők emlékeként.

Az utolsó eljegesedést követő évezredekben a Nagyalföld még korántsem úgy nézett ki, mint a mai Hortobágy. A Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét kiterjedt tölgy- és szilerdőségek borították. Az alföldi erdők megritkulása, majd eltűnése a Kárpát-medencében letelepedő népcsoportok felbukkanásával vette kezdetét.

A fakitermelés nem kímélte meg középhegységeink erdőségeit sem, a mező- és erdőgazdálkodás megjelenésével pedig egyre több, korábban tájidegen növény, illetve fafaj telepedett meg a Kárpát-medencében.

Az őskori időkre emlékeztető teljesen érintetlen erdők szinte nyom nélkül eltűntek.

A Csörgő-patak égerese Fotó: Erdőrezervátum Program/Horváth Ferenc (MTA ÖK)

Az őserdő fogalmilag olyan erdei környezetet takar, ahol a természet önszabályozó erőin kívül emberi beavatkozás sohasem befolyásolta a növényzet fejlődését.

Európában jószerével egyetlen ilyen érintetlen erdőség sem maradt fenn. Magyarországon a szűk területre visszaszorult és még egybefüggő, a Kékestető környékén fekvő őserdő utolsó fáit az 1970-es évek elején vágták ki.

Csak a szerencsének  és a későbbi szigorú természetvédelmi intézkedéseknek köszönhető, hogy a Mátra északi oldalában hírmondóként fennmaradt a kékestetői őserdő egykori nyúlványa.

Az 1993-ban létrehozott Erdőrezervátum Program részeként a 2000-től fokozott természetvédelemi oltalom alatt álló és az Észak-Mátra festőien szép környezetében fekvő Csörgővölgyi Erdőrezervátum hazánk egyetlen valódi őserdeje.

Csörgő-szurdok Fotó: Erdőrezervátum Program

A mintegy 135 hektáros területen szigorúan tilos bármilyen emberi beavatkozás, beleértve ebbe még az elkorhadt és kidőlt fák eltávolítását is. A rezervátum magterülete 53 hektárt, a védőzóna pedig 82 hektárt tesz ki.

A késői pleisztocén eredetű kőfolyásokkal tarkított terület uralkodó faállománya a zárt lombkoronát alkotó bükk, a Csörgő-patak mederterületét pedig égeres, gyertyános tölgyes, illetve cser tölgyes társulások borítják.

A széltől védett magterületen álló bükkös zárt lombkoronája miatt még nyáron a déli órákban is sűrű a félhomály, az itt található rétet pedig cserjék borítják. A meredeken leszakadó északi oldal sokkal jobban kitett az erős széllökéseknek, ezért itt gyakran láthatók széldöntéstől kifordult fatörzsek.

Az erdőrezervátum területén már több mint negyedszázada folynak a rendszeres ökológiai vizsgálatok. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, valójában nagyon keveset tudunk az erdősülés természetes folyamatairól, pont azért, mivel Európában nagyon kevés érintetlen mérsékelt övi őserdő maradt fenn.

Mivel az erdőrezervátum a Mátra hűvösebb északi oldalán húzódik, az őserdő jégkori emlékeiként néhány késői pleisztocén maradványfajt is felfedezhetünk, köztük a havasi rózsát (Rosa pendulina), a pávafarkú salamonpecsétet (Polygonatum verticillatum), valamint a farkasölő sisakvirágot (Aconitum vulparia).

Farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) Fotó: Wikimedia Commons

A szigorú védettség miatt e páratlanul szép terület csak a Bükki Nemzeti Park engedélyével, előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 12 hónap az erdőn 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 2017 a rekordok éve volt a Pilisi Parkerdőben 2018 a földrengések éve lehet