2018. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hatvanmillió dolláros mentőcsomagot kap az ausztrál Nagy-korallzátony

Hatvanmillió dolláros mentőcsomagot jelentett be hétfőn Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök a Nagy-korallzátony védelmére. A 18 hónapra előirányzott összeg több mint felét – 36,6 millió dollárt – a helyi gazdálkodók támogatására fordítják. A cél az, hogy olyan megoldásokat vezessenek be, amelyekkel megakadályozható, hogy a földjeikről származó, trágyával és vegyi anyagokkal szennyezett vizek a folyókba, majd a korallzátony területére kerüljenek, rontva a vízminőséget – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

Turnbull szerint olyan megoldásokkal, mint árkok ásása és növényzet telepítése lassítható a folyamat, és megakadályozható, hogy az összes szennyező anyag a nyílt vízbe kerüljön. Az ausztrál miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy „nagyon erős összefüggés van” a vízszennyezettség és a korallokra súlyos fenyegetést jelentő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) inváziói között.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) és az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) számára elkülönítettek hatmillió dollárt a korallállomány helyreállítását célzó nagyszabású kutatási és fejlesztési program finanszírozására.

Az intézet tanulmányozza azokat a módszereket, amelyekkel erősíteni lehetne a korallok ellenálló képességét a hőmérsékleti változásokkal szemben, megóvva őket a további fehéredéstől. Az intézet munkatársa, Line Bay szerint az intézkedések két csoportra oszthatók: egyik részük a globális felmelegedés hatásainak megelőzését, másik részük a már bekövetkezett károk helyreállítását szolgálná.

Az „asszisztált evolúció” elvére épülő megelőzési módszerek közé tartozik például, hogy a Nagy-korallzátony melegebb északi térségében élő korallokat betelepítik a „hűvösebb, ám melegedő” déli területekre.

Több mint 10 millió dollárt szán az ausztrál kormány a korallevő töviskoronás tengericsillagokkal való „leszámolásra”, ennek jegyében további 4,9 millió dollárt fordít a korallzátonyt felügyelő hatóság hajóállományának növelésére.

Ezek a falánk tengericsillagok étkezés közben ráhelyezkednek gyomrukkal a koralltelepre, és emésztősavaik feloldják a korallpolipokat, amelyeknek csupán a csupasz váza marad hátra. A tengericsillagok inváziói sebezhetőbbé teszik a virágállatokat a korallfehéredéssel, a szélsőséges időjárással és a klímaváltozás hatásaival szemben.

Töviskoronás tengeri csillag korall fogyasztása közben (Francia Polinézia)  Fotó: Wikimedia Commons

A kormány bejelentésére reagálva a Greenpeace Australia Pacific közölte, hogy a gazdálkodók támogatása csupán a probléma felületes kezelése, ugyanis a zátonyra a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb fenyegetést. Mint aláhúzták,

a koralltelep soha nem látott mértékű korallfehéredést szenvedett el az elmúlt két évben, és a küszöbén áll egy harmadik fehéredésnek: az egymás utáni években bekövetkező jelenségre nem volt még példa.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra, és rajtuk keresztül az emberekre is.

Neked ajánljuk
Bébikorallok betelepítésével segítik az ausztrál Nagy-korallzátony regenerálódását Tovább nőtt a kaliforniai tűzvész halálos áldozatainak száma Ausztrál diákok sztrájkkal bírnák jobb belátásra a jövőjüket kockára tevő politikusokat Napsütésben a szemét is a klíma ellen fordul Zero waste bevásárlózacskó
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam