2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Veszélyben vannak éltető vizeink

21 éve ünnepeljük február 2-án a vizes élőhelyek világnapját. De mit is jelent ez pontosan, és miért olyan fontosak ezek a területek társadalmunk számára? A WWF adatai szerint a vizes élőhelyek közel 90 százaléka eltűnt. A folyók és a vizes élőhelyek megmaradt területei pedig hazánkban is veszélyben vannak, minek következtében már számos egykor gyakori faj nem található meg Magyarországon: többek között a pelikán és a viza.

1971. február 2-án Iránban, Ramsar városában elfogadták a nemzetközi Ramsari Egyezményt, melynek lényege, hogy a részt vevő kormányok felelősséget vállaltak a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény aláírásának évfordulóján, 1997 óta tartjuk a vizes élőhelyek világnapját.

A vizes élőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és folyóvízi vagy tengeri élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területeket is ide soroljuk. Természetesen és mesterségesen létrejött víz borította élőhelyek egyaránt lehetnek vizes élőhelyek. Hazánkban ezek számos formában fellelhetők: a lápok, mocsarak, folyók ártéri élőhelyei, sekély tavak, holtmedrek és a szikes tavak is ide tartoznak.

Az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult az utóbbi századokban, arányuk csak az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb.

A vizes élőhelyeken élő fajok populációi világszerte megdöbbentő mértékben, 81 százalékkal csökkentek. A Duna a  forrástól a torkolatig egykori ártereinek mintegy 68 százalékát elveszítette, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült.

A legújabb eredmények szerint Magyarországon a vízfolyások és tavak csupán 12 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. A hazai folyók természetes árterületei eredetileg az ország közel 23 százalékát érintették, mára ennek több mint 90 százaléka elpusztult. Emiatt számos ritka, ikonikus faj tűnt el. A halfajok közül ilyen a viza és a sőregtok, míg a vizes élőhelyekhez köthető madarak közül már nem fészkel nálunk a rózsás gödény – más néven pelikán –, a borzas gödény, a tavi cankó és a kékcsőrű réce sem. A daru és az énekes hattyú rendszeresen költött hazánkban, ma már mindkét fajból összesen egy pár található az országban.

A folyók és az őket kísérő hullámterek, valamint a vizes élőhelyek azonban nem csak az állatok és növények számára fontosak. A folyószabályozások előtt a hazai lakosság hasznára is váltak: a horgászat és a halászat, az ártéri legeltetés, a gyümölcsösök, rétek és kaszálók vízigénye csak néhány példa a sok közül.

A szabályozásokat követően azonban radikálisan átalakult kapcsolatunk a folyókkal. Romlottak az adottságok, de új lehetőségek is megjelentek: teret kapott az ivóvíz-szolgáltatás (Magyarországon 4 millió ember fogyaszt parti szűrésű vizet), a rekreációs és szabadidős tevékenységek és az ökoturizmus.

Ha azonban a folyók állapota tovább romlik, és  elvesznek a természetes partszakaszok, holtágak és mellékágak, akkor az emberek számára nyújtott előnyök is eltűnnek.

A vizes élőhelyek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. A folyók vize ma már a mellékágakba és holtágakba is egyre ritkábban jut el. Ahová pedig nem ér el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

A folyók szabályozása miatt alig 200 éve zajló drámai változásokkal még a bámulatos alkalmazkodó képességű folyók és vizes élőhelyek sem tudták tartani a lépést. Helyreállításuk az emberek előtt álló feladat.

A WWF cikke a vizes élőhelyek megóvása érdekében való egyéni kiállás lehetőségeit is áttekinti. 

Tovább a forrásra: wwf.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 100 év után felbukkantak a farkasok Belgiumban 100 éve érintetlenül – A svájci vadon 12 hónap az erdőn 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában