2018. május 27., Hella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A homokviharoktól a nanoanyagokig – korunk kihívásai

Hogyan vezet az antibiotikumok elővigyázatlan alkalmazása ellenálló baktériumok kialakulásához? Miért elengedhetetlen a tengeri területek védelme a Fenntartható fejlődési Célok eléréséhez? Miért kell elővigyázatosnak lennünk a nanoanyagok alkalmazásakor? Az ENSZ legújabb riportja a jelen legégetőbb környezeti kihívásait veszi számba.

A Határok 2017 (Frontiers 2017) című jelentés hat fontos területtel foglalkozik: az antibiotikum-rezisztencia környezeti vonatkozásaival, a nanoanyagokkal, a védett tengeri területek és a fenntartható fejlődés kapcsolatával, a homok- és porviharokkal, a hálózatba be nem kapcsolt települések energiaellátásával, valamint a környezeti menekültek ügyével.

Antibiotikum-rezisztencia

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló baktériumok terjedése jelenti a 21. század egyik legsúlyosabb globális közegészségügyi kockázatát.  

Az elfogyasztott antibiotikumok nagy része a vizelettel és széklettel emésztetlenül távozik a szervezetből, a szernek ellenálló baktériumokkal együtt. Ez az antibiotikumtartalmú keverék a háztartások, kórházak szennyvizével és a mezőgazdasági csatornákon keresztül a környezetbe jut, ahol a rezisztens baktériumok természetes baktériumközösségekkel találkoznak. Mindez a baktériumok evolúciójához és még ellenállóbb baktériumtörzsek kialakulásához vezet. A probléma megoldását az antibiotikum-tartalmú gyógyszerek használatának és kereskedelmének – illetve az antimikrobiális szerek, az ezeket tartalmazó szennyező anyagok és rezisztens baktériumok környezetbe jutásának – visszaszorítása jelenti.

Nanoanyagok: fő az elővigyázatosság!

A nanoanyagok széles körű alkalmazhatóságuk miatt különös figyelmet érdemelnek. Tudnunk kell, hogy a kifejlesztett nanoanyagok a jövőben problémákat okozhatnak-e. Az anyag nanoméretűvé alakítása fantasztikus tulajdonságokkal ruházhatja fel, de a környezetre és egészségre gyakorolt hatását is módosíthatja.

Rengeteg nanoanyag van jelen a környezetünkben, de komoly kockázata van annak, hogy még nem tudunk eleget a hosszú távú hatásaikról ahhoz, hogy további biztosítékok bevezetése nélkül alkalmazzuk őket. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos korábbi tapasztalataink – például az azbeszt, aminek halálos következményei voltak – megtanítottak minket arra, hogy ha valaminek a káros voltára nézve nincs bizonyítékunk, az nem jelenti, hogy bizonyítottan ártalmatlan lenne.

Védett Tengeri Területek: a javak védelme a fenntartható fejlődés érdekében

Óceánjainkra túl nagy nyomás nehezedett, túl hosszú időn keresztül. Túlhalászat, bányászat, turizmus, a tengerpartok beépítése és a víz szennyezése károsítja az élőhelyeket és csökkenti a faji sokféleségét. Elvesztettük a Föld korallzátonyainak felét, a kereskedelmileg hasznosított halállományok csaknem harmadát pedig fenntarthatatlan ütemben halásszuk. Védett Tengeri Területek létrehozása a legbiztosabb megoldás az óceáni és part menti élővilág megőrzésére és helyreállítására.

Homok- és porviharok

A por- és homokviharok hordaléka az elsivatagosodás hírnöke. Az erős, viharos szelek a kiszáradt területekről felszedik a homok-, iszap- és agyagszemcséket, elszegényítve a talajt. A viharok nagy magasságokban nagy mennyiségű részecskét szállíthatnak, óceánokon és kontinenseken keresztül. A por az emberekre és az állatokra nézve is ártalmas.

A homok- és porviharok számos nemzeti, regionális és kontinenshatáron átívelő környezeti és fejlesztési kérdéssel állnak összefüggésben. Hosszú távon a por és homokviharok elleni küzdelem a felelős víz- és földkezelési stratégiák elterjesztésére kell hogy koncentráljon.

A hálózatba be nem kapcsolt települések energiaellátása

Világszerte csaknem 1 milliárd ember él elektromosság nélkül. Bár az elmúlt években jelentős előrelépések történtek ezen a területen, egyes becslések szerint még 2030-ban is mintegy 780 millió ember élhet áram nélkül. A napenergia egyike az első megújuló energiaforrásnak, amelyet globálisan alkalmaztak a főleg vidéken, hálózatba nem kapcsolt településen élő népesség minimális igényeinek kielégítésére.

Környezeti menekültek

Mintegy 250 millió ember nem abban az országban él és dolgozik, ahol született. További mintegy 750 millió ember országon belül vándorol. A migráció a fejlődés és a haladás egyik fontos motorja, ami egyének és családok számára teremt új lehetőségeket. Ahogy az emberi populáció növekszik és fejlődik, a tevékenységeink környezeti hatásai sokszor a nemzeti határokat és a természet teherbírását is átlépve végigfutnak a földi rendszereken.

A környezet megváltoztatása gyakran fajul környezetrombolássá: levegő, víz és talajszennyezés, erdőirtás, talajrombolás és elsivatagosodás, vízhiány és az élővilág sokféleségének csökkenése. A jövőben ezek a folyamatok valószínűleg még több ember áttelepülésével és migrációjával járnak majd együtt.

Tovább a forrásra: unenvironment.org
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) 13 európai város légszennyezettségét pontozta a Greenpeace 14 milliárd fát ültettek a gyerekek több mint 130 országban 2017-es tények és adatok a klímaváltozásról 2050-re 143 millióra nőhet az éghajlatváltozás miatt elvándorlók száma