2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A Föld „legmagányosabb fája” jelezheti az antropocén kor kezdetét

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget szitka lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írta a BBC hírportálja.

Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi.
Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

Campbell-szigeti tájkép Fotó: Mead & T. Nicklin /via Wikimedia Commons

„Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, ami a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát” – mondta Turney a BBC-nek.

A híres magányos szitka luc Fotó: Veronika Meduna

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani. Legközelebbi „társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.
Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből, és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit.

A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét.

A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.
Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték, és még a bioszférába is beépültek.

„Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk” – magyarázta Maslin.

Neked ajánljuk
Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban A havasi nyulakat is sújtja a klímaváltozás Feketetorkú szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon Szerbiát is meghódítja a szélenergia? A Toyota napelemmel hasznosítja a kánikulát
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam